Most nem alom, csak olyan, mintha :)

(Kozelebb a 30-hoz, mint a 20-hoz) ezt is megertem: eljutottam egy igazi barba. Ertsd pont, mint a filmekben: lepni nem lehet a neptol, diszkogomb, DJ, bazi nagy barpult, mogotte hanyag eleganciaval dolgozo mixerfiuk... Csak amultam es bamultam. :)
Mindehhez pedig Ivanić Grad szine-viraga 15 es 35 kozott, valamint nehany taizei zarandok.
A legviccesebb a noi mosdo volt, ahol (egy falnyi tukor elott, amely szemlatomast leginkabb a sminkeloket volt hivatott kiszolgalni) vegig talaltam pillantani magamon. Tetotol talpig:
- semmi festek,
- szurke kotott pulover,
- csikos vekonyabb pulover,
- kockas (!) nadrtag, es vegul, de legfokeppen:
- turabakancs.
Hat, mit mondjak, volt valami jelensegerteku a megjelenesemben, ahogy ezek utan a bent vihancolo tyukokon is vegigneztem...

Ja, ez meg a tegnap ejjel tortenete.

Ma... nem sok izgi volt. A legfontosabb, hogy beszelgettem egy jot Paffyval a vonaton.
Volt egy jo nemzetkozi misenk meg egy minimum feledheto orszagonkenti talalkozonk. (De: itt van Pistike a folottem vegzett B-bol, meg valszeg Matyi is az A-bol. Es durvan meghiztek.)
Utana ittunk egy jo kavet Melittaval meg Ritaval. Ujabb cukor Reku gyujtemenyebe. :)
Visszafele a vonaton az A malomnak nincsen kove-t enkeltuk ezerfelekepp, es hatalmas jo lett, csak ugy ropultunk az oromtol, mig daloltunk. Tenyleg, felszabadito volt. Nepdalt nekem, sokat!
Aztan a nemzetkozi esten is sikert arattunk vele, pedig az olaszok utan probalkozni hangulatkeltessel, hat az majdnem lehetetlen.

Rita aludna, abbahagyom. O szep Jezus, ez uj esztendoben...

PS: A Himnuszrol mindig kulfoldon jovok ra, milyen szep...