és JÓ.
Illetve.
Egyik Barátnő már reggel eltemette a tegnapot, s napközben, este is kb. mint aki citromba harapott (na volt benne azért önirónia, de összességében).
Másik Barátnőnek a szemem láttára kellett eltemetnie el valami Sokkal Fontosabbat.
Harmadik Barátnő pedig párost akart táncolni, de nem csak rajta múlott.
Nekem az egyetlen elvárásom az volt, hogy mozogjak (sic!) egy nagyot, s ez be is jött. Lépni alig lehetett tömegben, de azért jól kifáradtam. A székieket még énekelni is tudtam volna, ha nem valami rettenetes mélységben nyomja a banda (annyira természetesen nem rettenetesmélyen, hogy oktávban ment volna).
S a körtáncban az a jó, hogy kedvére csetelhet-botolhat az ember anélkül, hogy pironkodnia kellene.
Így megy ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése