2007. március 30.

Borgest olvastam tegnap

délelőtt magamban, este hangosan, a Bábeli könyvtárt, innen az alcím. Mottónak való szövegek is vannak benne, de a vidám cseh egyelőre győzött. Közelebb érzem magamhoz most a mostanit.
És: mindig szerettem ajándékozni, meg gondolkozni, hogy kinek mit; de ritkán vagyok annyira biztos a dolgomban, mint ma voltam. És: még ritkábban találom szembe magam ekkora örömmel a megajándékozott felől. Ráadásul pedig közös mulatság volt az utánajárás, és közös öröm a siker. Egyszóval szárnyakat adott Cili születésnapja. :-)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

és én sosem felejtem el Nektek.