Arra az időre, míg kiosztottuk a reggelit (kb. n7–n8), életre pofoztam magam, aztán vissza az ágyba majdnem délig. De végre embernek érzem magam, a délelőtti teendőim meg ráérnek holnapig (TO, mi más).
Most tehát lezuhanyozom, aztán összerakodom a dolgaim: kisebb-nagyobb halmokban állnak a tegnapról félig kipakoltak és a hátizsákok, valamint az itthon kimosott cuccaim, az ágyneműm stb. Akklimatizálódásnak éppen jó lesz itthon tenni-venni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése