Tegnap délben a szokásos szerdai Posztmodern(izmus), Berszán megint jókat mondott, ezúttal Foucault hatalom- és szubjektumelméletéről. Ezt az órát 2001 őszén (?) is hallottam, de azért volt benne újdonság.

Este színház: Fehér tűz, fekete tűz (Dybbuk). Egészen különös előadás, a Salemi boszorkányokat és a Szent Johannát idézte bennem a szegedi színházból, pedig távol áll tőlük. Tetszett, hogy a rendező igazán szabadon kezelte a teret: a nézők két tábort alkotva ültek egymással szemben, az előadás pedig közöttünk és körülöttünk zajlott. A díszlet és a jelmezek megvalósítása is eléggé "minimalista" volt, de kifejező; a dybbuktól megszállott színésznő pedig igen nagyot alakított.

###

Ma zöldcsütörtök van, aminek örömére spenótot akartam ebédelni, de nem volt az Agapéban. (A túrós puliszkánál maradtam, és cékla-répa-almalevet ittam hozzá, frissen préselve. :-))

Este jól elkéstem az ünnepi miséről. Utána valami litániát mormoltunk, amelyben olyanok voltak, mint hogy a papi rendbe való vakmerő belépéstől meg a szentmise szentségtörő bemutatásától ments meg minket, Urunk. Nehezen azonosultam vele.
Utána meglátogatott Robu Magda és Julcsi: előbbit az egyetemről, utóbbit a hétfői csoportból ismerem. Találtunk néhány tucat közös ismerőst a kárpát-medencei ferences és jezsuita vonalon, ráadásul Magda épp Szegedre készül -- jól elbeszélgettünk. Itt úgy mondanák, találtak a gondolataink; jó volt nagyon.
Itthon vagyok.