Délelőtt semmi nem sikerült úgy, ahogy terveztem: se a Koinoniához nem jutottunk el, se az Erdélyi Híradóhoz (avagy az Előretolt Helyőrségre, nekem inkább az). S ami a legszomorúbb: negyven perc sorbanállás után annyit tudtam meg a gazdasági hivatalban, hogy egyelőre nincs ösztöndíjam.

Itthon aztán mondta a koordinátor néni, hogy hétfőig nem is lesz, lévén holnap munkaszünet. Ünneplik a NATO-csatlakozást...

A délután-este viszont igazán remek volt. Amolyan "értelmiségi" csacsogással telt a Bulgakovban két íróember (a költőség mellett az egyik kritikus-irodalomtörténész, a másik író-publicista) és egy Budapesten, a vállalkozási főiskolán világirodalmat oktató hölgy társaságában, jódarabig Orsival is, aztán ő távozott. Beszélgettünk irodalomról, s más ily fontos emberi lomról; kacagtunk :-) nagyokat, és közben egy csomó, az elmúlt hónapban vagy még korábban összeszedett kérdésemre is választ kaptam.
Azt hiszem, valami hasonló jellegű társaságot szeretnék majd ott, ahol élni fogok.