Magyarország története a XX. században > A rendszerváltozás > Konfliktusok és tiltakozó mozgalmak
„...tiltakozó mozgalmakat többnyire nem a társadalom legelesettebb rétegei kezdeményeznek, hanem olyan csoportok, amelyek hosszú időn át érvényes és ezért megszokott privilégiumaik megszüntetését vagy korlátozását sérelmezik. Az 1990 és 1998 közötti magyarországi protesztmozgalmak történetéből levonható másik tanulság az, hogy a siker alapvetően nem a mobilizált tömegek nagyságától, hanem a tiltakozó csoport nyomásgyakorló képességétől függ. A néhány ezer, illetve tízezer főt megmozgató taxis- és agrártiltakozás eredményes volt, megrt megbénította, illetve megbénítással fenyegette az ország közlekedését. Az igazán szegények mozgalma azonban, amellyel száz- és százezrek szolidarizálhattak volna, sem nagyobb tömegeket nem tudott mozgósítani, sem hatékony nyomásgyakorló eszközökhöz nem tudott nyúlni. Ezért eredménytelen maradt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése