Az utolsó mondat ütötte agyon az otthonlétem, dejódejó.
Idelenn az átrendezett szoba várt, annak is bírtam örülni. (Miután bejutottam a lakásba, mert a zár is bénázik.)
A mise szép volt, bár mellettem egy csajszi végigdumálta. Hozzám címezve.
Cili szelektált utána a céduláim közül, gyanús, hogy egypárat elnyelt a lepedő, de sebaj. Legfeljebb több marad, „és akkor választhatok” karácsonykor.
Juli príma főztjét ettem vacsorára Cili nagymamájának a tojáslikőrjével. :-) Meg előtte-alatta jót beszélgettünk is az elmúlt és az elkövetkezendő eseményekről. És most elmosogatok, aztán pedig lefexem, mit sem törődve a holnap bajával. „Vegye föl keresztjét minden nap” — azaz estére tegye is le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése