Az Úr napja

Ma Cilivel bemutattuk a „Hogyan fürödjünk Mórahalmon tiszta ingyen / 135 forintért?” című örömjátékot (részemről egy villamosjegy volt az ár, amivel kijutottunk a temetőig). És az ázás közben persze nagyot beszélgettünk is, javarészt fickókról meg fickók kapcsán mindenféle egyebekről. Ahogy ez lenni szokott. ;-)
Szegeden aztán cukrászdáztunk egyet még ráadásképpen, majd kuporogtunk kicsit Cili könyvespolca előtt, meg nyújtogattuk a nyakunkat a nagymamája akvarelljei felé. És jó, mert több ez az egész, mint puszta lányos locsogás.

És még egy pár sor Bornai ide:

Azt hisszük, értjük,
hisz távolról nézzük
a szereplők történetét...
Tudjuk, hogy mit tennénk
másképpen, s hogy élnénk
más ember életét...
Aztán eljön egy szép nap,
és rajtunk a sor,
mikor eldől, hogy mit is
teszünk.

Utána átviharzottam Újszegedre lepramissziós koncertre, segítettem ezt-azt Zsófi szüleinek, és ez megintcsak jólesett. Hallottam Csanádi DLA-t is prédikálni a madaraknak. :-) (By Liszt, gy. k.)

És most nem mentem el misére azzal, hogy Szegheő atya szerint a tegnapi megfelelt mainak is. A törvény betűje meg a szelleme küzdött, és a betűnek engedtem. :-(

Összeraktam viszont a marosvásárhelyi meg a koppenhágai fotókat, kaptok is egyet-egyet (semmi extra, csak úgy).