A könyvespolcon (meg a szótár cikkei között) böngészve néha elmosolyodom, ki mindenki / mi minden tud egymás mellé kerülni. Tegnap éjjel még olvastam egy kis Rónayt (Júdás könyve), akit a polcon közvetlenül — Romhányi előz meg. :-)
2006. június 17.
Keresztvető
Tegnap, ahogy 11 felé hazafelé tartottam a főutcán, a Hősök terénél az előttem baktató srác nem látványosan, de jól felismerhetően keresztet vetett. Elfogott a vágy, hogy szóljak neki, „te, ez református templom” (nincs kit megsüvegelni benne), de aztán rájöttem, hogy 1) mint Reményik Sándortól is tudjuk, Isten minden templomban lakik, és 2) a románok is keresztet vetnek minden ortodox templom előtt, pedig ott sem őrzik az Urat.
Vagy legalábbis úgy nem, ahogy mi.
Ez aztán némi fennakadást okozott a gondolatmenetben, merthogy amennyire a nem római katolikus templomokban, annyira a főutcán is ott az Isten, így akár folyamatos keresztvetések közepett is járhatna az ember...
De kb. itt rájöttem, hogy megint jegyzőkönyvezem (= azon tűnődöm, hogy fogom mindezt leírni), meg haza is értem, úgyhogy már csak Szilágyi Domokos maradt — de mivel a MEK-es (amúgy összesnek titulált) változatbn nem találtam meg, az is csak később.
Vagy legalábbis úgy nem, ahogy mi.
Ez aztán némi fennakadást okozott a gondolatmenetben, merthogy amennyire a nem római katolikus templomokban, annyira a főutcán is ott az Isten, így akár folyamatos keresztvetések közepett is járhatna az ember...
De kb. itt rájöttem, hogy megint jegyzőkönyvezem (= azon tűnődöm, hogy fogom mindezt leírni), meg haza is értem, úgyhogy már csak Szilágyi Domokos maradt — de mivel a MEK-es (amúgy összesnek titulált) változatbn nem találtam meg, az is csak később.
2006. június 16.
Le fogom késni a vonatot
A bajba ezzel a blogfüggéssel.
Délelőtt kitöltögettem Krisztával a szép új önkéntesközponthoz egy kérdőívet a HomelessTeam efféle ténykedéséről; majd vezetés, a hátramenet szerintem egyre kevésbé megy. :-(
És most irány haza, Miklós, KÖD-születésnap és Pomáz. A vonaton pedig BÁgát fogom végre-valahára fölhívni egy jó kis csacs :-) erejéig.
Délelőtt kitöltögettem Krisztával a szép új önkéntesközponthoz egy kérdőívet a HomelessTeam efféle ténykedéséről; majd vezetés, a hátramenet szerintem egyre kevésbé megy. :-(
És most irány haza, Miklós, KÖD-születésnap és Pomáz. A vonaton pedig BÁgát fogom végre-valahára fölhívni egy jó kis csacs :-) erejéig.
2006. június 15.
„1. sz. mentőöv: a Tesco-posta 9-ig nyitva van” (by HoA.)
Szóval Tesco-posta lett belőle, de akármint is, szűk 10 óra alatt bezúztunk ma Julival 3 pályázatot, és ez nem rossz eredmény akkor se, ha kisebb-nagyobb darabjaik már megvoltak.
Más nem sok izgi, talán még egy link: focivébé ASCII-ben...
Más nem sok izgi, talán még egy link: focivébé ASCII-ben...
Lírai kitérő a tegnap délután felé (a ma reggeli éleslátással, persze)
Tegnap kőkeményen megtapasztaltam valamit a szabad akaratom korlátaiból. És tudom, hogy ma is így csinálnám, nem tudok járni, s nem ülhetek veszteg. És ami a legborzasztóbb: hogy mikor pár hónapja Juli játszotta ugyanezt, _annyira_ okos tudtam lenni... Már értem. Szerencsére Juli is engem. Annyi önfegyelmem még éppen volt, hogy az utolsó percben elhagyjam a színhelyet, s ne várjak az utolsó utánira, de ezt egy óra bolyongás követte, meg néhány legalábbis vitathatóan etikus sms.
Lakmározik a szívemen, mint a tetemen a hangyák lakmároznak, s ordítanék, de aki meghalt, szörnyű néma...
Tiszta szerencse, hogy most egy ideig nem lesz módom hülyeségeket csinálni.
Lakmározik a szívemen, mint a tetemen a hangyák lakmároznak, s ordítanék, de aki meghalt, szörnyű néma...
Tiszta szerencse, hogy most egy ideig nem lesz módom hülyeségeket csinálni.
2006. június 13.
A damaszkuszi út
Most, mikor ugyanúgy, mint mindig,
legfőbb ideje, hogy
Tandori, a napokban találtam. :-)
legfőbb ideje, hogy
Tandori, a napokban találtam. :-)
Napos
Tegnap este megcsináltam a mellékleteket mindhárom pályázathoz (na, ez igazán nem feladat, csak ki kellett töltögetni 4 egyforma űrlapot — kopi-pészt), valamint az étkeztetésest a költségvetésig. Utána bezuhantam az ágyba, és reggel természetesen alig tértem magamhoz a vezetésre. Na jó, ez túlzás, de azért bírtam volna még aludni.
Alakul a nyári Balkán-kör, egyre kíváncsibb vagyok.
Alakul a nyári Balkán-kör, egyre kíváncsibb vagyok.
2006. június 12.
Lakókonténer
Az előző órát (?) azzal töltöttem, hogy zuhanyzós lakókonténereket vadásztam. Végül három helyről kértem árajánlatot, kíváncsi vagyok, írnak-e vissza a következő napokban.
Emellett Gyöngyire rábíztam egy szakmai program megírását „társadalmi összetartozást erősítő”, szállón végzett csoportfoglalkozásra. Állati kíváncsi vagyok, mi lesz belőlük. (Persze közben ott van a „szokásos” étkeztetési ügy is, azt le kéne nyomnom ideális esetben ma éjjel még.)
Köztes-Európa a következő hétre tolva.
Emellett Gyöngyire rábíztam egy szakmai program megírását „társadalmi összetartozást erősítő”, szállón végzett csoportfoglalkozásra. Állati kíváncsi vagyok, mi lesz belőlük. (Persze közben ott van a „szokásos” étkeztetési ügy is, azt le kéne nyomnom ideális esetben ma éjjel még.)
Köztes-Európa a következő hétre tolva.
Megszokásból blogolok csak éppen
Jeszenyin nyomán kb. így foglalható össze a következő post, előre is bocs' mindenkitől. :-)
Szóval egész fegyelmezetten indultam a hétnek, voltam a TO-n, hang nélkül elnyelték a (május 10-ig leadandó...) indexem (na jó, pár hete kértem csak vissza, szóval május 10. körül talán éppen tényleg náluk volt), nem kérték a nyelvvizsgáim, és adtak 3 db meghívót a diplomaosztómra. Ez azért furcsa, mert az eddigi értesüléseim szerint csak 2 vendéget lehet bevinni. Lehet, hogy nekem is kell meghívó...?
Aztán korrektúrázgattam (tegnap apróra beosztottam a tartalomjegyzék alapján, hogy egy hét alatt elkészüljek vele), majd aludtam egy jót a teraszon/loggián.
Végre meleg van, és én persze állig felöltözve, mert mire hazaérek, késő lesz, és várhatóan hűvös. Hogy a lelkes pincéjéről ne is beszéljek. Merthogy csütörtökön pályázatleadás.
Szóval egész fegyelmezetten indultam a hétnek, voltam a TO-n, hang nélkül elnyelték a (május 10-ig leadandó...) indexem (na jó, pár hete kértem csak vissza, szóval május 10. körül talán éppen tényleg náluk volt), nem kérték a nyelvvizsgáim, és adtak 3 db meghívót a diplomaosztómra. Ez azért furcsa, mert az eddigi értesüléseim szerint csak 2 vendéget lehet bevinni. Lehet, hogy nekem is kell meghívó...?
Aztán korrektúrázgattam (tegnap apróra beosztottam a tartalomjegyzék alapján, hogy egy hét alatt elkészüljek vele), majd aludtam egy jót a teraszon/loggián.
Végre meleg van, és én persze állig felöltözve, mert mire hazaérek, késő lesz, és várhatóan hűvös. Hogy a lelkes pincéjéről ne is beszéljek. Merthogy csütörtökön pályázatleadás.
2006. június 11.
Leszokni a körömrágásról
Nyilván az utóbbi idők pszichologizáló olvasmányainak meg a környezetetikának is a hatása, de mikor az előbb ismét tövig rágtam az egyik körmöm (az ujjaim bőréről ne is beszéljünk), az jutott eszembe (az esetleges orális fixációim mellett, természetesen :-) ), hogy ideje volna talán békét kötnöm végre a testemmel. Csak tudnám, mért vagyok akkora marha, hogy ehhez külső megerősítésre várok a(z amúgy adott) saját meggyőződésem mellé.
Bár minden vasárnap így kezdődne
Ad 1: Végre kialudtam magam. Nem is kellett sok hozzá, 9 előtt már talpon voltam (és tegnap is éjfél tájt feküdtem).
Aztán hallgattam kicsit a Bartókon a vasárnap reggeli orgonamuzsit is (azért csak kicsit, mert túl halkra állítottam ébreszteni, így csak mikor amúgy is fölébredtem, vettem észre, hogy megy), ami igazán pöpec indítás egy vasárnaphoz.
Mindeközben a tegnap Julival begyúrt kenyérkénk gyönyörűségesen megkelt, és mostanra (szintén Juli vigyázó tekintete alatt) remélhetőleg ki is sült.
Én meg még Paffynál is jártam egy lélekmelengető, sokat mosolygó beszélgetésen ((tudom, hogy képzavar, de nem érdekel :-) )). Hihetetlen biztonságot ad, hogy a legidiótább dolgaimért sem nevet ki vagy ítél el. És közben még az a tudatom is meglehet, hogy minden, amit mondok neki, beépül a beszélgetői gyakorlatába, és ezzel valahol egy picit neki is jót teszek (hogy aztán később ő tudjon másoknak).
Mindez, asszem, elég jól mutatja, hogy kezdek életre támadni a poszt-államvizsga neurózisból.
De most környezetfilozófiajegyzetkorrektortúra. Irgumburgum.
Aztán hallgattam kicsit a Bartókon a vasárnap reggeli orgonamuzsit is (azért csak kicsit, mert túl halkra állítottam ébreszteni, így csak mikor amúgy is fölébredtem, vettem észre, hogy megy), ami igazán pöpec indítás egy vasárnaphoz.
Mindeközben a tegnap Julival begyúrt kenyérkénk gyönyörűségesen megkelt, és mostanra (szintén Juli vigyázó tekintete alatt) remélhetőleg ki is sült.
Én meg még Paffynál is jártam egy lélekmelengető, sokat mosolygó beszélgetésen ((tudom, hogy képzavar, de nem érdekel :-) )). Hihetetlen biztonságot ad, hogy a legidiótább dolgaimért sem nevet ki vagy ítél el. És közben még az a tudatom is meglehet, hogy minden, amit mondok neki, beépül a beszélgetői gyakorlatába, és ezzel valahol egy picit neki is jót teszek (hogy aztán később ő tudjon másoknak).
Mindez, asszem, elég jól mutatja, hogy kezdek életre támadni a poszt-államvizsga neurózisból.
De most környezetfilozófiajegyzetkorrektortúra. Irgumburgum.
2006. június 10.
+ még 1
Aggódók megnyugtatása végett: szűnőben az anorexia. :-) Na, nem is volt vészes, megértem már ennél rosszabbakat is, mindenesetre lassan beállok valami normálisnak mondható táplálkozásra, úgy tűnik.
Most az alvási ritmusom borult fel, de kőkeményen. :-(
Most az alvási ritmusom borult fel, de kőkeményen. :-(
Elállt
És már-már a munkakedvem is megjött tőle. Csak még előtte mail-chatelek :-) egy sort Melittával.
A tegnapot versek bűvöletében töltöttem, így most ide is beteszek kettőt Háy Jánostól.
Buszok az érben
Fejjel az égben és
vizeket csapkodni
az olvadó jégen.
Lélegzet előre,
lélegzet hátra,
loccsan a sáros cipő,
ki látta, hogyan
érnek le az égből
a vízig és tovább,
a föld fedelére.
Levegő a levegő,
föld a föld és
világ a világ.
A szív megdobban,
s a lány éppen
középen áll.
A kamrákban reszket
pár konzerv, kocog
néhány üvegpohár,
s a rázkódástól gurul
szerte-szét az egész raktár.
Jaj, édesem – kapotta fiú
a kamrakulcshoz.
Ugyan már
– nevetett a lány –
minek lenne nekünk
ez a megpakolt raktár.
S a fiú, mint egy
hatalmas báb,
az égből hajtogatta le a nyakát.
– Tényleg minek is
– mondta, s dobozok
buktak a vérbe,
s görögtek, mint a
magukra hagyott buszok
kilencvennégyben
végig az ércsatornán.
A tegnapot versek bűvöletében töltöttem, így most ide is beteszek kettőt Háy Jánostól.
Buszok az érben
Fejjel az égben és
vizeket csapkodni
az olvadó jégen.
Lélegzet előre,
lélegzet hátra,
loccsan a sáros cipő,
ki látta, hogyan
érnek le az égből
a vízig és tovább,
a föld fedelére.
Levegő a levegő,
föld a föld és
világ a világ.
A szív megdobban,
s a lány éppen
középen áll.
A kamrákban reszket
pár konzerv, kocog
néhány üvegpohár,
s a rázkódástól gurul
szerte-szét az egész raktár.
Jaj, édesem – kapotta fiú
a kamrakulcshoz.
Ugyan már
– nevetett a lány –
minek lenne nekünk
ez a megpakolt raktár.
S a fiú, mint egy
hatalmas báb,
az égből hajtogatta le a nyakát.
– Tényleg minek is
– mondta, s dobozok
buktak a vérbe,
s görögtek, mint a
magukra hagyott buszok
kilencvennégyben
végig az ércsatornán.
Később, mikor elment
Később, mikor elment a lány
maradt egy üres hely,
pont akár a láb.
Valami itt elromlott
– Ez már marad így
– mondta a szerelő –
nem szavatos és túl öreg.
Látod – kiált a férfi a lány után –
bennem nem cserél senki kamrát,
minden úgy marad, ahogy volt.
Lábhely a szívben,
pár öreg cserép, lekvár,
lyuk van azon a helyen,
persze, így aztán pláne:
hülyeség a szerelem.
Utóbbi Julinál is megjelent volt, meg előtte még a vécénk falán. :-)
Esős, undok
Fél ötkor sikerült lefeküdnöm, boldogan és elégedetten, az álom szikrája nélkül. Persze nem iskola volt a dolog mögött. :-)
Akkor még gyönyörű derült hajnal volt.
Mikor föltápászkodtam délben, szakadt az eső. És így tesz azóta is. Tudtam én, hogy tegnap kellett volna megnézni a könyvvásárt...
De rövidesen rumostázással-kávézással folytatjuk Szisszel, az a túlélés egyetlen útja most, azt hiszem.
Akkor még gyönyörű derült hajnal volt.
Mikor föltápászkodtam délben, szakadt az eső. És így tesz azóta is. Tudtam én, hogy tegnap kellett volna megnézni a könyvvásárt...
De rövidesen rumostázással-kávézással folytatjuk Szisszel, az a túlélés egyetlen útja most, azt hiszem.
2006. június 9.
Anorexisztencia
Tandori-szó, a ma megszerzett Szép versek-ben találtam. Tetszik, kifejező.
Különben a napot — és a következőket — egy hallgatós beszélgetés határozta meg, jól. Fölborult egy bőrkötéses elméletem és nemcsak. De kiáltom: minden jó! mindenhogyan jó!
Különben a napot — és a következőket — egy hallgatós beszélgetés határozta meg, jól. Fölborult egy bőrkötéses elméletem és nemcsak. De kiáltom: minden jó! mindenhogyan jó!
2006. június 8.
MA
Hát ezért volt minden, bezárólag a tegnapi pokoljárással. Diplomás lettem, vagy mi. És nem lelkesít.
Ma meg esik, megint, tiszta monszun.
Délelőtt vezettem, fog ez menni, csak idő kell neki. Még mindig.
A Lelkesen végre elolvastam a jövő évi hajléktalanos pályázat kiírását, és bizonyos szempontból tök jó, van pl. lakókonténerre keret.
Csak olyan nincs, aki megírja, attól tartok...
Aztán Sziszékkel ültem a JateKlubban, én voltam a kb. harminc bennülő közül az egyetlen nemdohányzó, úgy tűnt. Így most jó büdös vagyok, örülnek nekem a plébánián.
Mace után Munkácsy, majd Juli-kiállítás a Grand Caféban. Csak addig ne aludjak el.
Ma meg esik, megint, tiszta monszun.
Délelőtt vezettem, fog ez menni, csak idő kell neki. Még mindig.
A Lelkesen végre elolvastam a jövő évi hajléktalanos pályázat kiírását, és bizonyos szempontból tök jó, van pl. lakókonténerre keret.
Csak olyan nincs, aki megírja, attól tartok...
Aztán Sziszékkel ültem a JateKlubban, én voltam a kb. harminc bennülő közül az egyetlen nemdohányzó, úgy tűnt. Így most jó büdös vagyok, örülnek nekem a plébánián.
Mace után Munkácsy, majd Juli-kiállítás a Grand Caféban. Csak addig ne aludjak el.
2006. június 6.
Agyrém
Teljesen képtelen vagyok szisztematikus — vagy mit szisztematikus, fél óránál tovább tartó folyamatos tanulásra. A könyvtár meglepő módon nincs teljesen tele, azaz vannak gépek, és ez az én nagy pechem...
Az irodalomtanítás módszertana témajegyzék valóban nem látszik komoly felkészültséget igényelni (ej, be szépen mondtam :-)), inkább valamelyes gondolkodást. Meglássuk. A nyelvtan meg megvan szépen a jegyzetben, Istennek hála a feladatokkal együtt. Innen kezdve valahogy jobban izgat maga a védés. Honnan a penészből mondjam meg nekik, hogy lesznek-e magyarul tudók Moldvában ötven év múlva?!
Ó, három géppel arrébb valaki épp azt ecseteli telefonba, hogy két nap múlva államvizsgázik, és még azt se tudja, ki az opponense. Ehhez képest egészen jól állok. :-) Igaz, 26-an vannak aznapra, ami lényegesen kisebb figyelmet jelent, mint nálunk az a 8-10. :-(
De sebaj. Testvérek, ha túlleszünk, sose nézünk hátra...
Az irodalomtanítás módszertana témajegyzék valóban nem látszik komoly felkészültséget igényelni (ej, be szépen mondtam :-)), inkább valamelyes gondolkodást. Meglássuk. A nyelvtan meg megvan szépen a jegyzetben, Istennek hála a feladatokkal együtt. Innen kezdve valahogy jobban izgat maga a védés. Honnan a penészből mondjam meg nekik, hogy lesznek-e magyarul tudók Moldvában ötven év múlva?!
Ó, három géppel arrébb valaki épp azt ecseteli telefonba, hogy két nap múlva államvizsgázik, és még azt se tudja, ki az opponense. Ehhez képest egészen jól állok. :-) Igaz, 26-an vannak aznapra, ami lényegesen kisebb figyelmet jelent, mint nálunk az a 8-10. :-(
De sebaj. Testvérek, ha túlleszünk, sose nézünk hátra...
Süt a nap!
Az iménti hosszú postom elszállt, valami miatt a felső idézőjel ASCII (?) kódja (Alt+0148 legjobb tudomásom és eddigi gyakorlatom szerint) elnavigál az oldalról. (Programozók, segítsetek.)
A lényeg annyi, hogy összefutottam a témavezetőmmel, s így kiderült, hogy ő még csütörtökön elküldte a véleményét, amit azóta se kaptam meg. Hát éljen.
De ha már átszaladok a BTK-ra, egyúttal szerezhetek irodalom témajegyzéket is, merthogy a nyelvtan-módszertan tanárnő megerősítette, hogy van az is. "Amúgy nem vészes" ugyan.
De legalább nem ázom ronggyá közben.
A lényeg annyi, hogy összefutottam a témavezetőmmel, s így kiderült, hogy ő még csütörtökön elküldte a véleményét, amit azóta se kaptam meg. Hát éljen.
De ha már átszaladok a BTK-ra, egyúttal szerezhetek irodalom témajegyzéket is, merthogy a nyelvtan-módszertan tanárnő megerősítette, hogy van az is. "Amúgy nem vészes" ugyan.
De legalább nem ázom ronggyá közben.
2006. június 3.
Megint esik
A koncert jó volt nagyon, azt hiszem, eddig még soha nem hallottam kürtöt szólózni, és igazán meggyőzött az első találkozás. (Meg a végén a kvartett is. :-))
Viszont a végére esni kezdett megint, és már nagyon utálom. Jó lenne kideríteni, mióta esik nap nap után (...bár mintha valamikor lett volna 1 egész nappalnyi szünet... egyszer, rég...), hátha Medárd jött előrébb. Akkor már talán kifelé tartunk belőle.
Az egész országban itt van pillanatnyilag (du. 2-kor) a leghidegebb (13 fok), és egyedül itt esik. Rémes. Legközelebb kedden és szombaton (!) várható napos idő.
Közben lassan vonul lefelé az újabb árhullám. A könyvtárat meg bezárják kedden négykor azzal, hogy kitüntetik a védelem hőseit. Hát éljen.
Viszont a végére esni kezdett megint, és már nagyon utálom. Jó lenne kideríteni, mióta esik nap nap után (...bár mintha valamikor lett volna 1 egész nappalnyi szünet... egyszer, rég...), hátha Medárd jött előrébb. Akkor már talán kifelé tartunk belőle.
Az egész országban itt van pillanatnyilag (du. 2-kor) a leghidegebb (13 fok), és egyedül itt esik. Rémes. Legközelebb kedden és szombaton (!) várható napos idő.
Közben lassan vonul lefelé az újabb árhullám. A könyvtárat meg bezárják kedden négykor azzal, hogy kitüntetik a védelem hőseit. Hát éljen.
Beszégetős este
Tegnap végül fél hatig Szisszel, Lizával, Andrással és egy Péter nevű magyaros sráccal üldögéltem a könyvtári kávézóban (amúgy egyetlen rendelés nélkül). Utóbbi fickó meglehetően megrémített, mondván, hogy az államvizsgán (diplomatémától függetlenül) kérdeznek nyelvtan- és irodalom-módszertant is. Ilyet még senki nem mondott nekem eddig, de most azért írtam gyorsan a módszertan-tanárnőnek, hogy mi az igazság.
Ugyanott lettem figyelmes erre a hirdetményre is: takarót lehet kölcsönözni a könyvtár melletti fűben pihengetéshez, úgy, hogy ezzel a Füvészkertet támogtaja a kölcsönző. Zseniális. Már csak olyan idő kellene, amikor érdemes kifeküdni...
Miután Sziszéktől elköszöntem, Mérihez ((az oldal elég régi)) mentem át az U-ba Nórival, egyrészt vacsorázni, másrészt beszélgetni egy kicsit az oktatók pasztorációjáról. És nagyon jó ötletei voltak, meg összeszedtünk még vagy harminc biztosan vagy várhatóan érdekelt okatatót is egy ültő helyünkben. És persze szinte csak a BTK-ról.
Aztán beballagtam a koliba Nórival, és egyszer csak (egyetlen hívószóra) kb. kétórás beszélgetés kerekedett köztünk, ami, azt hiszem, már régen váratott magára. És ismét: This was the beginning of a beautiful friendship.
És ma persze sokáig aludtam, és nemsokára indulok Zsófi kürtös diplomakoncertjére; szóval délután kőkeményen kell nyomni az ipart.
Ugyanott lettem figyelmes erre a hirdetményre is: takarót lehet kölcsönözni a könyvtár melletti fűben pihengetéshez, úgy, hogy ezzel a Füvészkertet támogtaja a kölcsönző. Zseniális. Már csak olyan idő kellene, amikor érdemes kifeküdni...
Miután Sziszéktől elköszöntem, Mérihez ((az oldal elég régi)) mentem át az U-ba Nórival, egyrészt vacsorázni, másrészt beszélgetni egy kicsit az oktatók pasztorációjáról. És nagyon jó ötletei voltak, meg összeszedtünk még vagy harminc biztosan vagy várhatóan érdekelt okatatót is egy ültő helyünkben. És persze szinte csak a BTK-ról.
Aztán beballagtam a koliba Nórival, és egyszer csak (egyetlen hívószóra) kb. kétórás beszélgetés kerekedett köztünk, ami, azt hiszem, már régen váratott magára. És ismét: This was the beginning of a beautiful friendship.
És ma persze sokáig aludtam, és nemsokára indulok Zsófi kürtös diplomakoncertjére; szóval délután kőkeményen kell nyomni az ipart.
Hír a Transindex Hajnali hírleveléből
- Alma-automatával kísérletezik egy debreceni iskola
[ 16:55; 2.6.2006 ]
Egy debreceni iskolában almaautomatát helyeztek üzembe.
A diákok egy húszforintos (mintegy 26 bani) bedobásával
juthatnak egy darab almához. Már az első napon nagy
sikere volt, 80 kiló alma fogyott el belőle. A kezdemé-
nyezés annak nyomán született, hogy a táplálkozás-
tudományi szakemberek határozottan felemelték szavukat
az iskolai büfék, a gyerekmenzák egészségtelen kínálata
ellen.
Az alma sok tápanyagot tartalmaz a mikroelemtől a
vitaminokig, a bioaktív csoportokig - karotinoidok, fenolok,
glukozidok - amelyek képesek megkötni a szervezetben a
szabad gyököket. A gyümölcs erősíti az immunrendszert és
bizonyos mértékben a fogakat is tisztítja - állítják a
szakemberek. (mti-press)
2006. június 2.
Barátnő lelke egészben :-)
Nem az én érdemem, annyira nam gyötörte meg az ügy. Diplomát amúgy sem kapott volna nyelvvizsga híján. De az azért jelenet lehet, mikor a szakvezető meg az elnök összevész a módszertanos kolléganővel...
Link is van: online antikvárium és sapkagyár. Így, two in one.
Valamint a jövő héten Latinovits-kvíz a könyvtárban, kíváncsi vagyok, hozom-e a bartókos formám. :-)
Link is van: online antikvárium és sapkagyár. Így, two in one.
Valamint a jövő héten Latinovits-kvíz a könyvtárban, kíváncsi vagyok, hozom-e a bartókos formám. :-)
Ma már igazán neki akartam ülni
a módszertannak, de hát ha az ember többhavonta látott barátnője tűnik fel egy államvizsga erejéig, amiből a védést lenyomja ötössel, a módszertani cuccait pedig visszadobják, hát akkor nincs más, mint dühöngeni a könyvtár kávézójában. A dohányzóban, mivel barátnő dohányzik.
Amúgy, teszem hozzá, néhány szemesztert lehúzott pedagógia szakon is, valamint tanított fél évet...
Különben esik eső, szakad, szakad. Reménytelenül.
És reggel vezettem, és úgy tűnik, a bácsi már látja bennem a reményt, mert azt mondta, lassan fizessem be a vizsgát.
Vagy csak azért mondta, hogy legyen még időm nekifutni egyszer-kétszer június végéig?
Amúgy, teszem hozzá, néhány szemesztert lehúzott pedagógia szakon is, valamint tanított fél évet...
Különben esik eső, szakad, szakad. Reménytelenül.
És reggel vezettem, és úgy tűnik, a bácsi már látja bennem a reményt, mert azt mondta, lassan fizessem be a vizsgát.
Vagy csak azért mondta, hogy legyen még időm nekifutni egyszer-kétszer június végéig?
2006. június 1.
Régen jártam erre
Már nem is emlékszem, mit írtam utoljára.
Zajlik az élet, nem sok izgi történik, de nem is baj. Ma könyvtártúrán voltunk Macéval, ezenfelül nagy takarítás volt a Lelkesen a frissen visszaköltöztetett kápolna és a hétfői búcsú tiszteletére. Belül továbbra sem bír rend lenni; a szobám viszont egész normális képet kezd mutatni: tegnap nálunk aludt András unokatesóm, úgyhogy összeporszívóztam meg ilyesmik.
Melitta várhatóan elköltözik jövőre, és ez nagyon elszomorít.
Valmint szerdán államvizsgázom.
Zajlik az élet, nem sok izgi történik, de nem is baj. Ma könyvtártúrán voltunk Macéval, ezenfelül nagy takarítás volt a Lelkesen a frissen visszaköltöztetett kápolna és a hétfői búcsú tiszteletére. Belül továbbra sem bír rend lenni; a szobám viszont egész normális képet kezd mutatni: tegnap nálunk aludt András unokatesóm, úgyhogy összeporszívóztam meg ilyesmik.
Melitta várhatóan elköltözik jövőre, és ez nagyon elszomorít.
Valmint szerdán államvizsgázom.
2006. május 29.
Le vagyok nyomva
Pedig szép nap volt: Luca, Timi, vonat. Előtte vettem egy szépséges füzetet is, és általában, minden egész kiválóan ment, míg le nem értem. De eseget az eső, Melitta holnap szigorlatozik, engem meg vár az elszámolás, igaz, Juli is beszáll, szóval még csak nem is egyedül harcolok a számlákkal.
De pl. nagyon nem tudom eldönteni, van-e kedvem taizéire menni, mert mégis nehéz. És a napokban végre az egyetemre is be kell dugnom a képem, és ahhoz se igen fűlik a fogam. Keserű az élet.
De pl. nagyon nem tudom eldönteni, van-e kedvem taizéire menni, mert mégis nehéz. És a napokban végre az egyetemre is be kell dugnom a képem, és ahhoz se igen fűlik a fogam. Keserű az élet.
2006. május 28.
Egy konferencia képei
Még nem néztem végig mind a 190-et, de ha sikerül, kiírok pár ajánlott sorszámot. :-)
Különben Pomázon béke és eső, mindjárt átballagok Boriskához beszélgetni egy régen vártat (lehet ezt így mondani..?), aztán bérmálás (gyanítom, először fogom élőben látni padre Erdőt, ha ugyan ő jön), és estére a mamámmal ránk marad Lucka, Timi Misztrál-koncetre megy.
Különben Pomázon béke és eső, mindjárt átballagok Boriskához beszélgetni egy régen vártat (lehet ezt így mondani..?), aztán bérmálás (gyanítom, először fogom élőben látni padre Erdőt, ha ugyan ő jön), és estére a mamámmal ránk marad Lucka, Timi Misztrál-koncetre megy.
Megcselekedtük
A rendszerváltás lehetett hasonló élmény azoknak, akik benne voltak. Fegyelmezett, olykor szinte méltóságteljes tömeg, lélekemelő pillanatok, a közös élmény hatása alatt jó ismerőssé váló ismeretlenek beszélgetései... A végén eufória, és tettvágy, tettvágy, tettvágy. A kényelmetlenségek (idiótaságokkal elhúzott fél nap, néhány minősíthetetlen hozzá- (be-) szólás, mellébeszélés, tumultus mindenütt) eltörpülnek a pillanat jelentősége mögött.
Új elnökséget válaszottunk a Magyar Cserkészszövetség élére.
S tettük ezt elsöprő, körülbelül 1:10-es szavazati aránnyal. Szívünk szerinti, és egyúttal legitim elnökséget választottunk, amelynek még sok harca lesz az Országos Intéző Bizottsággal, de Isten adja, hogy közben annak a tagjai is magukba nézzenek egy percre az eredmény láttán.
Vivát!
Új elnökséget válaszottunk a Magyar Cserkészszövetség élére.
S tettük ezt elsöprő, körülbelül 1:10-es szavazati aránnyal. Szívünk szerinti, és egyúttal legitim elnökséget választottunk, amelynek még sok harca lesz az Országos Intéző Bizottsággal, de Isten adja, hogy közben annak a tagjai is magukba nézzenek egy percre az eredmény láttán.
Vivát!
2006. május 25.
Meglepetés akart lenni...
...de nem bírom megállni: ma reggel fölhívott kedves debreceni könyvesboltos ismerősöm, hogy megossza velem A Régen Várt Hírt: újra megjelent Venedikt Jerofejev korszakos műve, a Moszkva-Petuski!!! (A könyvről kicsit szakmásabban.)
Na most ő már látta, úgyhogy muszáj meglennie, de egyelőre sem a Jelenkor, sem a megkérdezett két szegedi bolt nem hallott róla. De azért tarts ki, Péter, van remény! :-)
Amúgy... Reggel törölközővel indultam, aztán Gabssy elkuncsorogta. Borcsival pudingoztunk reggeli gyanánt, ez határozottan jó gondolat volt részéről. Utána harc az igekötőkkel (Mace), ebéd, segítségnyújtás Zsuzsinak hirtelen felindulásból elkövetett menyasszonyiruha-vásárlásban :-), majd ügyelet 1-től 5-ig egy kevés munkával (megbeszéltük Imivel, hogyan is kéne elszámolni a homeless-pályázatot...), sok belga csokival (by Timi, köszönjük!) és még több jó emberrel (Melitta, Zsuzsi, Paffy, Péter, Andi, Imi, Peti, Cili...). A végén még játszódtunk is egy sort, az utóbbi hetekben (egész pontosan a PC-buli óta) nagyon érzem magamon a hiányát. (Öhh, tegyük hozzá az igazság kedvéért, hogy a játékokat Zsolttól kaptuk. Alighanem „einstand" volt...)
És mindezek után még Alsóvárosra is kisétáltam misére meg litániára. Ha eltekintek az egyetemtől, igazán hatékony napot zárhatok.
Na most ő már látta, úgyhogy muszáj meglennie, de egyelőre sem a Jelenkor, sem a megkérdezett két szegedi bolt nem hallott róla. De azért tarts ki, Péter, van remény! :-)
Amúgy... Reggel törölközővel indultam, aztán Gabssy elkuncsorogta. Borcsival pudingoztunk reggeli gyanánt, ez határozottan jó gondolat volt részéről. Utána harc az igekötőkkel (Mace), ebéd, segítségnyújtás Zsuzsinak hirtelen felindulásból elkövetett menyasszonyiruha-vásárlásban :-), majd ügyelet 1-től 5-ig egy kevés munkával (megbeszéltük Imivel, hogyan is kéne elszámolni a homeless-pályázatot...), sok belga csokival (by Timi, köszönjük!) és még több jó emberrel (Melitta, Zsuzsi, Paffy, Péter, Andi, Imi, Peti, Cili...). A végén még játszódtunk is egy sort, az utóbbi hetekben (egész pontosan a PC-buli óta) nagyon érzem magamon a hiányát. (Öhh, tegyük hozzá az igazság kedvéért, hogy a játékokat Zsolttól kaptuk. Alighanem „einstand" volt...)
És mindezek után még Alsóvárosra is kisétáltam misére meg litániára. Ha eltekintek az egyetemtől, igazán hatékony napot zárhatok.
2006. május 24.
Ránk vár a világ
Szombaton szövetségi közgyűlés, s bizony nagy dolgok vannak készülőben. Éppen ideje már továbblépni ebből a legjobb esetben is egyhelyben toporgó szövetség-szerűségből.
Ajánlott olvasmány A Zöld Sziget, a napokban talán sikerül korrektúráznom az utolsó fejezetet is. :-)
Mindezek mellett poedig szinte eltörpülnek az egyéb bajaim, vagy úgy is mondhatnánk, nincs is semmi bajom, csak mégis nehéz...
Ajánlott olvasmány A Zöld Sziget, a napokban talán sikerül korrektúráznom az utolsó fejezetet is. :-)
Mindezek mellett poedig szinte eltörpülnek az egyéb bajaim, vagy úgy is mondhatnánk, nincs is semmi bajom, csak mégis nehéz...
2006. május 23.
Neverending névnap
Úgy tűnik, ez az év ilyen: a születésnapom után a névnapom is több napig tart. Ma is gazdagodtam egy kicsi kedves kaktusszal, egy csomó csokoládéval, egy vidám vázával meg effélékkel. És átléptem az árnyékom, vettem egy mély lélegzetet, és rábíztam magam valakire, aki rövid fuldoklás :-) után elég szabadnak bizonyult bólintani. Ne próbáld értelmezni, úgyis mindegy. :-P
Ólmos tehetetlenség
vonult át rajtam (azaz remélem, átvonult) tegnap délután, megspékelve egy kisebb magányossági rohammal. Szép is az élet.
Volt viszont a délután egy jó kis talentumozás is, nem vizsgáztatok 10-én, jó lesz a belső képzés, és a jövendő arculatunkon (színek, betűtípus, embléma) is vitatkoztunk egyet. És ott volt BÁga is Bercivel. :-)
Az éjjel alighanem a lepra üthetett ki rajtam, bár olyan, mint egy szúnyogcsipés, de hólyag van a közepén. Majd elválik.
Indulok vezetni. Egy hónap után először...
Volt viszont a délután egy jó kis talentumozás is, nem vizsgáztatok 10-én, jó lesz a belső képzés, és a jövendő arculatunkon (színek, betűtípus, embléma) is vitatkoztunk egyet. És ott volt BÁga is Bercivel. :-)
Az éjjel alighanem a lepra üthetett ki rajtam, bár olyan, mint egy szúnyogcsipés, de hólyag van a közepén. Majd elválik.
Indulok vezetni. Egy hónap után először...
2006. május 22.
Virág, szandál, shopping
A virágról nincs kép, de három szál narancssárga gerberát tán el tud képzelni mindenki, aki kíváncsi rá. :-)
Nagyobb bajom, hogy a szandálról sincs, még a Teva oldalán se találok semmit. Formára ilyesmi, csak nem ilyen gumi a talpa, hanem egyenes műanyag. És bőrrel van bélelve, meg barna mintásak a pántjai. Szóval nem is hasonlít valójában. :-) Timié pedig tiszta ugyanolyan, csak eggyel nagyobb.
Aztán megebédeltünk a Fesztiválban, majd egy gyors könyvesbolti kitérő után még drogériáztunk is egy sort Timivel.
Jó volt.
Most meg megyek, mert ma délután vár még egy évzáró talentumozás is.
Nagyobb bajom, hogy a szandálról sincs, még a Teva oldalán se találok semmit. Formára ilyesmi, csak nem ilyen gumi a talpa, hanem egyenes műanyag. És bőrrel van bélelve, meg barna mintásak a pántjai. Szóval nem is hasonlít valójában. :-) Timié pedig tiszta ugyanolyan, csak eggyel nagyobb.
Aztán megebédeltünk a Fesztiválban, majd egy gyors könyvesbolti kitérő után még drogériáztunk is egy sort Timivel.
Jó volt.
Most meg megyek, mert ma délután vár még egy évzáró talentumozás is.
2006. május 21.
Nem megy ez nekem
Először 2003-ban voltam kinn a hídi vásáron, az jó volt. Kevés pénzzel, de annál szerelmesebben. Őrzi az emlékét a babos csatom. :-)
A következő évben szintén jót mulattunk, Vodku v Glotku és miegymás, ráadásul vizsgák fenyegetése nélkül; erre talán még szívesebben emlékszem.
Aztán tavaly kivételesen valami egész jó pénzösszeg állt a rendelkezésemre — és nem volt kedvem vásárolni. Egyszer végigmentem, de igazán nem ragadott meg semmi. A baj velem volt, tudtam már akkor is, de nem tudtam mit kezdeni vele.
Idén ismét nagy várakozásokkal álltam a vásár elébe... és most annál csalódottabb vagyok. Tegnap végigsétáltunk, de Lucával nem lehetett megállni komolyabban nézelődni, mert rögtön lepakolt volna mindent. Ma pedig fél 11-től 2-ig a híd lábáig sikerült eljutnunk Timivel, Lucával és később Mészivel. Na nem a tömeg, inkább a kissé szerencsétlen szervezés miatt. Pénzfelvétel, cucclepakolás, ismerősök, várakozás... Persze tudom én, hogy ha az ember kéthavonta egy hétvégét tölt itt, akkor elég sokfelől szorongatják, de ehhez ma valahogy nem volt cérnám.
A következő évben szintén jót mulattunk, Vodku v Glotku és miegymás, ráadásul vizsgák fenyegetése nélkül; erre talán még szívesebben emlékszem.
Aztán tavaly kivételesen valami egész jó pénzösszeg állt a rendelkezésemre — és nem volt kedvem vásárolni. Egyszer végigmentem, de igazán nem ragadott meg semmi. A baj velem volt, tudtam már akkor is, de nem tudtam mit kezdeni vele.
Idén ismét nagy várakozásokkal álltam a vásár elébe... és most annál csalódottabb vagyok. Tegnap végigsétáltunk, de Lucával nem lehetett megállni komolyabban nézelődni, mert rögtön lepakolt volna mindent. Ma pedig fél 11-től 2-ig a híd lábáig sikerült eljutnunk Timivel, Lucával és később Mészivel. Na nem a tömeg, inkább a kissé szerencsétlen szervezés miatt. Pénzfelvétel, cucclepakolás, ismerősök, várakozás... Persze tudom én, hogy ha az ember kéthavonta egy hétvégét tölt itt, akkor elég sokfelől szorongatják, de ehhez ma valahogy nem volt cérnám.
2006. május 20.
:-S
Veszettül várok egy e-mailt valakit?l, aki mit sem sejt err?l.
Abnormális állapot. (És kissé exhib post. :-))
<br>
__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Tired of spam? Yahoo! Mail has the best spam protection around
http://mail.yahoo.com
Áramszünet
Tegnap belecsapott a villám az egyik belvárosi trafóházba, és a Kálvária sugárút sötétbe borult. A körúton belüli részen a házakban sem volt fény, és ahogy szétnéztem a körúton, jó darabon ott se (vakon állt a SzentImre mind a nemtudomhány ablakával). Annyi fény volt, amennyit az autók adtak a csöpörgő esőben. Aztán kijjebb a házakból már volt valamennyi világosság (most vettem észre, milyen erősek a fényreklámok pl.), de az utcai lámpák csak a térnél kezdtek működni. Elég félelmetes volt.
Mindez egyébként az alapítvány 15. születésnapjára rendezett kávéházi koccintás & állófogadás után. Amely előtt még a kedves Markusszal is elcsacsogtunk egy sort a lelkesen. Sokkal felszabadultabb volt, mint a múltkor, és vajmi kevés érdeklődést tanúsított irántunk.
Mindez egyébként az alapítvány 15. születésnapjára rendezett kávéházi koccintás & állófogadás után. Amely előtt még a kedves Markusszal is elcsacsogtunk egy sort a lelkesen. Sokkal felszabadultabb volt, mint a múltkor, és vajmi kevés érdeklődést tanúsított irántunk.
2006. május 19.
Képregényrajzoló :-)
Legfőbb problémámtól, a kreativitás hiányától ugyan nem ment meg, de azért vidám ötlet.
A Sulinet online módszertani tanfolyama meg egyéb meglepetésekkel is kecsegtet, akit érdekel, járjon utána.
A Sulinet online módszertani tanfolyama meg egyéb meglepetésekkel is kecsegtet, akit érdekel, járjon utána.
Help!
Rég voltam már ennyire frusztrált. Egy sor piktogram(m?)ot szeretnék beilleszteni egy üres Word dokumentumba, de egyszerűen képtelen vagyok kitalálni, mitől mennek mindig máshová. Hajmeresztő. Valami kis horgony-jel jelenik meg, arra gyanaxom, de minden hiába. Teljesen random illesztődnek be. Én pedig kezdek iszonyatosan ideges lenni. Azt hiszem, hagyom is a dolgot a bánatba.
2006. május 18.
Cili blogja
A cím csak azért, hogy el ne felejtsem ellelkendezni. :-) És ha már linkek, megújult a Belvárosi Plébánia & a Dóm oldala is.
Amúgy... élet-zajlás a nehezebbik fajtából, kevésbé publikus színtereken. Elég hozzá a vers alant, azt hiszem.
Ohó, és ha már vers: benn vagyok az Árgusban, ihaj-csuhaj! Bezonyám. Én vagyok a térkép tulajdonosa... ((Közben eszembe jutott, hogy egyszer írtam már erről, de akkor még nem láttam.))
Valamint még valahol megjelentem a weben, nemkevésbé rejtetten, bár egyenes idézetként: mint megkérdezett. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott... a többiek viszont esetleg tippelhetnek, hogy melyik is lehetek. :-) Nem túl nagy feladat.
Amúgy... élet-zajlás a nehezebbik fajtából, kevésbé publikus színtereken. Elég hozzá a vers alant, azt hiszem.
Ohó, és ha már vers: benn vagyok az Árgusban, ihaj-csuhaj! Bezonyám. Én vagyok a térkép tulajdonosa... ((Közben eszembe jutott, hogy egyszer írtam már erről, de akkor még nem láttam.))
Valamint még valahol megjelentem a weben, nemkevésbé rejtetten, bár egyenes idézetként: mint megkérdezett. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott... a többiek viszont esetleg tippelhetnek, hogy melyik is lehetek. :-) Nem túl nagy feladat.
(cím nélkül)
Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos,
Cudar komédiát,
Adja meg az Isten.
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos,
Cudar komédiát,
Adja meg az Isten.
2006. május 17.
2006. május 13.
Fél lábbal már otthon
Az ebéd és a csacsogás igen kellemes volt (amolyan gemütliches Beisamensein :-)), még okosodtam is egy kicsit színházi dolgokban.
Utána jöttek csak össze kicsit hülyén a dolgok, a végén ott maradtam két (három?) szék közt a pad alatt, de legalább van egy szusszanásnyi időm. Pl. megnéztem az online miserendet, ami egészen zseniális, és kisütöttem, hogy holnap az óbudai szaléziakhoz megyek misére.
A kilencest és a tízest ugyan egyben tartják fél tízkor, mint Tamás azóta tájékoztatott, de nekem végülis csak jó. Délben a Margit híd parkolójából indulunk Csillag-, Alinka- és Levente-látogatóba.
Más: Nándi utálós listája, mi tagadás, megihletett. Ennek itt még nem lesz nyoma, de a listaírhatnék valahogy erőt vett rajtam. S bár konkrétan nem az utált dolgokat készültem sorra venni, máris elkezdhetem: utálom a WiWen tucatszám érkező idióta hoaxot. Nem igaz, hogy bárki is bevesz egy akkora ökörséget, hogy kizárják a WiW inaktív felhasználóit, ráadásul azzal a szűrővel, hogy ki (nem) küldi tovább az adott levelet. Hajmeresztő.
Természetesen az összes egyéb hoaxot is utálom.
De a WiWen különösen, mert annyira fapados a mailfelülete, hogy pl. a) minden törlésre rákérdez; és b) nem lehet rávenni, hogy törlés után a következőre ugorjon, ne vissza az inboxra. Tiszta katasztrófa.
Utána jöttek csak össze kicsit hülyén a dolgok, a végén ott maradtam két (három?) szék közt a pad alatt, de legalább van egy szusszanásnyi időm. Pl. megnéztem az online miserendet, ami egészen zseniális, és kisütöttem, hogy holnap az óbudai szaléziakhoz megyek misére.
A kilencest és a tízest ugyan egyben tartják fél tízkor, mint Tamás azóta tájékoztatott, de nekem végülis csak jó. Délben a Margit híd parkolójából indulunk Csillag-, Alinka- és Levente-látogatóba.
Más: Nándi utálós listája, mi tagadás, megihletett. Ennek itt még nem lesz nyoma, de a listaírhatnék valahogy erőt vett rajtam. S bár konkrétan nem az utált dolgokat készültem sorra venni, máris elkezdhetem: utálom a WiWen tucatszám érkező idióta hoaxot. Nem igaz, hogy bárki is bevesz egy akkora ökörséget, hogy kizárják a WiW inaktív felhasználóit, ráadásul azzal a szűrővel, hogy ki (nem) küldi tovább az adott levelet. Hajmeresztő.
Természetesen az összes egyéb hoaxot is utálom.
De a WiWen különösen, mert annyira fapados a mailfelülete, hogy pl. a) minden törlésre rákérdez; és b) nem lehet rávenni, hogy törlés után a következőre ugorjon, ne vissza az inboxra. Tiszta katasztrófa.
Továbbra is napos, de már picit sietősebb
A tegnapi post valahová eltűnt, és bizony nem is írom újra, így jártunk.
Ma egész korán sikerült magamhoz térnem végre, nem tudom, mi ez az álomkór, de rémes. Péterrel kibaktattunk a könyvvásárba, találkoztunk a Mókusőrssel (itten van a megjelentek közül 3 arc, azérse mondom meg, kik), aztán beültünk a Bulgakovba, fölelevenítettük Roland túratörténeteit, mulattunk jót, és most itt ülök a Grigóban Rékuéknál, és várom az örmény levest.
Meg Nándi(ká)t.
Ma egész korán sikerült magamhoz térnem végre, nem tudom, mi ez az álomkór, de rémes. Péterrel kibaktattunk a könyvvásárba, találkoztunk a Mókusőrssel (itten van a megjelentek közül 3 arc, azérse mondom meg, kik), aztán beültünk a Bulgakovba, fölelevenítettük Roland túratörténeteit, mulattunk jót, és most itt ülök a Grigóban Rékuéknál, és várom az örmény levest.
Meg Nándi(ká)t.
2006. május 12.
2006. május 11.
Talalkozasok sorra-rendre
Valojaban semmi izgalmas. Tegnapelott vegul Magdaval meg a lakotarsaival hulyeskedtunk nagyot a Monostoron (es megneztuk a Madagaszkart is). Jegyezzem meg :-) a krumplis-tojasos-zoldhagymas salatat, mert igen jo.
Tegnap Sabinevel ebedeltem (a konferenciarol), aztan megneztuk a neprajzi muzeumot (momentan egy japan kiallitas lathato benne es ket kopjafa az egyik sotet sarokban), majd folmasztunk a Fellegvarba, es sutkereztunk a napon. Fel hatra mentem Peterrel talalkozni, aki ugyan fel hetre jott, de igy is jot beszelgettunk (bar a felbehagyottsag erzese azota is kisert... s ez persze igy lenne negy ora utan is), nekem mar igen kellett. Ja, es a Zokogo Majom kertje valoban jo hely.
Utana szinhaz, jelesul a Pantagruel sogornoje, amire nagyon nem voltam rahangolva. Egyre erosebben hajlok a klasszikus szinhaz fele, azt erzem magamon. Persze gondolom, ez is csak egy eletszakasz, de most ez van. A holnapi Oidipusz kiralyt ki is hagyom szivfajdalom nelkul.
Adasunkat megszakitva: valami igen jo honlapot talaltam. Az a cime, hogy Kolozsvar mindenkinek. Es tenyleg, van neki magyar valtozata!
Most viszont jol elkesem, ugyhogy folyt. kov. vmikor.
Tegnap Sabinevel ebedeltem (a konferenciarol), aztan megneztuk a neprajzi muzeumot (momentan egy japan kiallitas lathato benne es ket kopjafa az egyik sotet sarokban), majd folmasztunk a Fellegvarba, es sutkereztunk a napon. Fel hatra mentem Peterrel talalkozni, aki ugyan fel hetre jott, de igy is jot beszelgettunk (bar a felbehagyottsag erzese azota is kisert... s ez persze igy lenne negy ora utan is), nekem mar igen kellett. Ja, es a Zokogo Majom kertje valoban jo hely.
Utana szinhaz, jelesul a Pantagruel sogornoje, amire nagyon nem voltam rahangolva. Egyre erosebben hajlok a klasszikus szinhaz fele, azt erzem magamon. Persze gondolom, ez is csak egy eletszakasz, de most ez van. A holnapi Oidipusz kiralyt ki is hagyom szivfajdalom nelkul.
Adasunkat megszakitva: valami igen jo honlapot talaltam. Az a cime, hogy Kolozsvar mindenkinek. Es tenyleg, van neki magyar valtozata!
Most viszont jol elkesem, ugyhogy folyt. kov. vmikor.
2006. május 9.
Eletjel
Jelentem, a konferencia veget ert, gyarapodtam ismeretekben es ismeretsegekben, Szegeden lesz majd nagy meseles, ugy tervezzuk Veraval.
Most pedig Kolozsvar van nagy lendulettel es az iment meg szakado (jeg)esoben. Este talan okumenizalok egy sort, es valoszinuleg elmegyek filmet nezni a Bocskai/hazba, aztan holnaptol beszelgetesek raggaltol reggelig.
Ma talalkoztam Ibolyaval, es kicsit az az erzesem, hogy semmi se valtozik... Pedig igen, mert boldogult ceepusos koromban soha nem ittunk kavet az ebed utan (meg egyebkor se).
Es nagyon utalom az atallast magyarrol angol billentyuzetkiosztasra.
Most pedig Kolozsvar van nagy lendulettel es az iment meg szakado (jeg)esoben. Este talan okumenizalok egy sort, es valoszinuleg elmegyek filmet nezni a Bocskai/hazba, aztan holnaptol beszelgetesek raggaltol reggelig.
Ma talalkoztam Ibolyaval, es kicsit az az erzesem, hogy semmi se valtozik... Pedig igen, mert boldogult ceepusos koromban soha nem ittunk kavet az ebed utan (meg egyebkor se).
Es nagyon utalom az atallast magyarrol angol billentyuzetkiosztasra.
2006. május 2.
Leveles a május
Szóval az előző még szombat esti, most meg már kedd van, és a szokásos hajtós nap elébe nézek. S holnaptól nem leszek itt, más eszme, más szokások... Azért egyszer-egyszer igyexem majd írni.
Kottát lopni nem bűn (ugye?)
Most a txt-ben írás esete áll fönn, mert net vszl. hétfőig nem lesz (a közelemben legalábbis). Így mire olvassátok, már rég nem lesz aktuális, de mert most az, így jártatok. :-)
Az uralkodó élmény most az egyetemi énekkar fennállásának 80. évfordulójára rendezett hangverseny. A TIK nagyelőadójánban volt, ami már magában esemény, mert még csak üresen láttam eddig. Ráadásul egy nemzetközi kórustalálkozó keretében, úgyhogy (a veszprémi egyetem kamarakórusa mellett) egy brünni és egy odesszai (!) egyetemi énekkar is fellépett. Csupa különböző stílus, műfaj... A végén pedig a hazaiak mellé kiálltak a színpadra a az egyetemi énekkar korábbi tagjai is, és három előző karnaggyal énekeltek három éneket. Az utolsó bácsi ránézésre az ötvenes években nyomhatta... járni alig tudott, de ahogy kiállt az elé a vagy százütven ember elé, egyszerűen megélénkült, föléledt -- zseniális volt.
És mindehhez még három népdal a legvégére, a többi kórus az oldalsó lépcsőkön fújta. (Képzelem, milyen nyelvtörő lehetett... :-) Bár azért az ukrán nóták se voltak semmi helyenként.) A maradék hallgatóság meg a helyén. Éljen Bartók és a népzene!
Visszafele haladva tovább, Edóval bezsélgettünk néhány órát egy-egy gyros majd rétes fölött a Kálvária téren, s az is nagyon jólesett. Ez már a harmadik "magánbeszélgetésünk": a tavalyi szarvasi szaunázással kezdődött, aztán decemberben egy vonatozással folytatódott. Most jócskán beszéltünk alapítványi ügyekről is, de ezen is mindig áttetszett az ember, és mivel amúhgy vajmi keveset tudok Edóról, nagy örömmel hallgattam. Meg ő is engem.
Az apropót az adta, hogy vizsgáztattunk előtte Gáborral hármacskán, csak neki mennie kellett gyorsabban. A vizsga alapvetően nem volt rossz, volt, aki meggyőzött egy kevésbé jó projekttervvel is, és volt, aki kicsit komolyabbal sem -- hát visszahívtunk két embert, és szomorú sejtés, hogy egyikük alaposan megbántódott. Miért van bennünk még mindig az, hogy jó keresztényként csak simogathatjuk egymást, ha bénák is vagyunk? Szinte nekem volt lelkiismeret-furdalásom.
Summa summárum remek nap volt, de most már itt ül a fotelban Andi, szóval most ennyi. Holnap Mohács--Pécs--Bóly, hétfőn vissza, kedden tanítok, és szerdától Kolozsvár. Pontosabban Gyalu.
Az uralkodó élmény most az egyetemi énekkar fennállásának 80. évfordulójára rendezett hangverseny. A TIK nagyelőadójánban volt, ami már magában esemény, mert még csak üresen láttam eddig. Ráadásul egy nemzetközi kórustalálkozó keretében, úgyhogy (a veszprémi egyetem kamarakórusa mellett) egy brünni és egy odesszai (!) egyetemi énekkar is fellépett. Csupa különböző stílus, műfaj... A végén pedig a hazaiak mellé kiálltak a színpadra a az egyetemi énekkar korábbi tagjai is, és három előző karnaggyal énekeltek három éneket. Az utolsó bácsi ránézésre az ötvenes években nyomhatta... járni alig tudott, de ahogy kiállt az elé a vagy százütven ember elé, egyszerűen megélénkült, föléledt -- zseniális volt.
És mindehhez még három népdal a legvégére, a többi kórus az oldalsó lépcsőkön fújta. (Képzelem, milyen nyelvtörő lehetett... :-) Bár azért az ukrán nóták se voltak semmi helyenként.) A maradék hallgatóság meg a helyén. Éljen Bartók és a népzene!
Visszafele haladva tovább, Edóval bezsélgettünk néhány órát egy-egy gyros majd rétes fölött a Kálvária téren, s az is nagyon jólesett. Ez már a harmadik "magánbeszélgetésünk": a tavalyi szarvasi szaunázással kezdődött, aztán decemberben egy vonatozással folytatódott. Most jócskán beszéltünk alapítványi ügyekről is, de ezen is mindig áttetszett az ember, és mivel amúhgy vajmi keveset tudok Edóról, nagy örömmel hallgattam. Meg ő is engem.
Az apropót az adta, hogy vizsgáztattunk előtte Gáborral hármacskán, csak neki mennie kellett gyorsabban. A vizsga alapvetően nem volt rossz, volt, aki meggyőzött egy kevésbé jó projekttervvel is, és volt, aki kicsit komolyabbal sem -- hát visszahívtunk két embert, és szomorú sejtés, hogy egyikük alaposan megbántódott. Miért van bennünk még mindig az, hogy jó keresztényként csak simogathatjuk egymást, ha bénák is vagyunk? Szinte nekem volt lelkiismeret-furdalásom.
Summa summárum remek nap volt, de most már itt ül a fotelban Andi, szóval most ennyi. Holnap Mohács--Pécs--Bóly, hétfőn vissza, kedden tanítok, és szerdától Kolozsvár. Pontosabban Gyalu.
2006. április 26.
Hát ráismertem
Tulajdonképpen világéletemben érdekelt, milyen lehet az, mikor az ember lányának „görcsöl a hasa”. Tudtam, persze, hogy hálás lehetek, amiért nem ismerem az érzést, de valahol mélyen mindig motoszkált bennem, hogy ez valami nagyon misztikus és nőies dolog. (Hasonló a helyzet a fejfájással is, de abból azért néhányhoz már volt „szerencsém”.)
Aztán mindig arra jutottam, hogy valószínűleg ráismerek, ha egyszer szembetalálom magam vele — és a ma reggel után elmondhatom: így történt.
Ennyi talán elég is volna belőle a hátralevő időre. :-7 Pedig nem volt halál, talán 10-15 percig tartotta magát, és addig se akartam éppen ordítani... de nem volt nagy élvezet, akárhogy is. És ami innen nézve kicsit megrettent: az első gondolatom a gyógyszer volt. De csak gondolat, mert fölkelni már nem volt kedvem. Jobb is, nem lehet így kezdeni.
Aztán mindig arra jutottam, hogy valószínűleg ráismerek, ha egyszer szembetalálom magam vele — és a ma reggel után elmondhatom: így történt.
Ennyi talán elég is volna belőle a hátralevő időre. :-7 Pedig nem volt halál, talán 10-15 percig tartotta magát, és addig se akartam éppen ordítani... de nem volt nagy élvezet, akárhogy is. És ami innen nézve kicsit megrettent: az első gondolatom a gyógyszer volt. De csak gondolat, mert fölkelni már nem volt kedvem. Jobb is, nem lehet így kezdeni.
2006. április 25.
Simizzünk! :-)
Naszóval.
A simizés (amely kifejezésként valószínűleg csak a fenti, T/1. személyű, felszólító módú igealakban használatos) általában 6-10 éves leányok kedvelt játéka (volt még az én időmben?). A páros szembefordul egymással, egyikük a csuklójánál keresztezi a két kezét, így megfogja a szemben állóét, és a kézfogás adta középpont körül minél sebesebb sasszéba fognak. Lehetőleg hangos viháncolás közepette (ez sem hiányzott a Dugó téren :-)).
Felétek hogy hívják?
A simizés (amely kifejezésként valószínűleg csak a fenti, T/1. személyű, felszólító módú igealakban használatos) általában 6-10 éves leányok kedvelt játéka (volt még az én időmben?). A páros szembefordul egymással, egyikük a csuklójánál keresztezi a két kezét, így megfogja a szemben állóét, és a kézfogás adta középpont körül minél sebesebb sasszéba fognak. Lehetőleg hangos viháncolás közepette (ez sem hiányzott a Dugó téren :-)).
Felétek hogy hívják?
Mert a haza kereszted is
Vasárnap sikerült lenyomnom minden idők legrövidebb pomázi tartózkodását: hévtől hévig nem volt másfél óra. (Fölfele a 13:45-ös, le a 18:38-as vonattal.)
Ebben az időben viszont összetalálkoztam Robival, akivel valószínűleg ősz óta nem beszéltünk, a régi tűzoltóságtól (úgy is, mint a szavazóhelyiségem újabb időkben) atya vitt haza kocsival (mintegy 300 méter is lehet a távolság :-)), és közben Csaszival és Julcsival is szembetalálkoztunk.
Az eredmények választókörzet-szinten itt, a mi utcáink itt vagy itt láthatóak (egy cím alatt fut két szavazókör, és nem tudom, melyikben voltam. De a 7-es gyanúsabb).
Otthon megebédeltem, csacsogtam egyet édesanyámmal, aztán irány vissza.
A végeredményt nem kommentálnám most, azaz talán csak annyival: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.” (Széchenyi István)
Ebben az időben viszont összetalálkoztam Robival, akivel valószínűleg ősz óta nem beszéltünk, a régi tűzoltóságtól (úgy is, mint a szavazóhelyiségem újabb időkben) atya vitt haza kocsival (mintegy 300 méter is lehet a távolság :-)), és közben Csaszival és Julcsival is szembetalálkoztunk.
Az eredmények választókörzet-szinten itt, a mi utcáink itt vagy itt láthatóak (egy cím alatt fut két szavazókör, és nem tudom, melyikben voltam. De a 7-es gyanúsabb).
Otthon megebédeltem, csacsogtam egyet édesanyámmal, aztán irány vissza.
A végeredményt nem kommentálnám most, azaz talán csak annyival: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.” (Széchenyi István)
2006. április 24.
Húúú, de mérges vagyok
Az alábbiakat tegnapelőtt hajnalban kaptam egy Horváth Alpár nevezetű sepsiszentgyörgyi úriembertől (?).
Hát ilyen mélyre süllyedtél, nemzetem?!
- Kérdések
a Nagy Bunkokrácia jegyében
bunkokraták által mankurtizált
néhai nemzetem maradék gondolkodó fiaihoz -
Odasüllyedtél,
nemzetem,
hogy e honban
aki még
maradék-magyar,
s ősei sírjára rondítani
nem akar,
szívesebben lenne
immár lengyellé,
baszkká vagy írré,
de akár románná is,
minthogy
veled egy legyen!?
Odasüllyedtél,
nemzetem,
hogy a bunkóság,
az irigy bendőmagyarság
bajnoka lettél?
Arra meredsz áhítattal,
aki vágómarhaként
úgy hajt vágóhídra,
hogy múgatva-vígan
még te dalolsz hozzá
-"taglóig híven"?
Hát odasüllyedtél,
hogy egy tál lencséért
megtagadod
a véred is,
- de anyádat-apádat is! -,
ha az
bekopog hozzád,
és menedéket,
a tűzhelyed mellett
egy éjre
helyet kér?
A folytatástól megkíméllek Titeket, még 9 szakaszon át megy, duzzad, hömpölyög az undor és a gyűlölet.
Na, ma végre írtam neki választ, hogy még egy ilyen, és még egyszer átgondolom, kit ikszelek... Énrám bizony ne köpködjön. Pláne ne úgy, hogy odakinn se kell éppen a szomszédba menni, ha kicsit fúrni akarják egymást a magyar szervezetek... Én se ugattam még senkinek emiatt, nem is készülök.
Ráadásul magam jobb' szeretném a határon túliakat egyenrangú félnek tekinteni, mint szegény rokonnak, aki menedéket kér. Szent meggyőződésem, hogy az ilyen szövegek csak ártanak az ügynek. Irgumburgum.
Továbbiak új postban.
Hát ilyen mélyre süllyedtél, nemzetem?!
- Kérdések
a Nagy Bunkokrácia jegyében
bunkokraták által mankurtizált
néhai nemzetem maradék gondolkodó fiaihoz -
Odasüllyedtél,
nemzetem,
hogy e honban
aki még
maradék-magyar,
s ősei sírjára rondítani
nem akar,
szívesebben lenne
immár lengyellé,
baszkká vagy írré,
de akár románná is,
minthogy
veled egy legyen!?
Odasüllyedtél,
nemzetem,
hogy a bunkóság,
az irigy bendőmagyarság
bajnoka lettél?
Arra meredsz áhítattal,
aki vágómarhaként
úgy hajt vágóhídra,
hogy múgatva-vígan
még te dalolsz hozzá
-"taglóig híven"?
Hát odasüllyedtél,
hogy egy tál lencséért
megtagadod
a véred is,
- de anyádat-apádat is! -,
ha az
bekopog hozzád,
és menedéket,
a tűzhelyed mellett
egy éjre
helyet kér?
A folytatástól megkíméllek Titeket, még 9 szakaszon át megy, duzzad, hömpölyög az undor és a gyűlölet.
Na, ma végre írtam neki választ, hogy még egy ilyen, és még egyszer átgondolom, kit ikszelek... Énrám bizony ne köpködjön. Pláne ne úgy, hogy odakinn se kell éppen a szomszédba menni, ha kicsit fúrni akarják egymást a magyar szervezetek... Én se ugattam még senkinek emiatt, nem is készülök.
Ráadásul magam jobb' szeretném a határon túliakat egyenrangú félnek tekinteni, mint szegény rokonnak, aki menedéket kér. Szent meggyőződésem, hogy az ilyen szövegek csak ártanak az ügynek. Irgumburgum.
Továbbiak új postban.
2006. április 22.
Zsinat, vol. 2.
Már megint majdnem mailt írtam valakinek, akinek talán nem kéne. Inkább itt.
Egészen hatékonyak voltunk ma, értsd fölállítottunk egy (ideálisként és elérendőként tételezett :-)) organogramot a Lelkesről, valamint tisztáztuk a berajzolt egységek (mint „ökörhajcsár”, munkacsoportok és LT) feladatait.
Az egyik szünetben hatalmasat simiztünk a Dugó téren Paffyval. Azt hiszem, alsós korom óta nemigen tettem ilyet, bele is szédültem alaposan. De jólesett nagyon. :-)
Végül mise a dómban, és utána a madárlátta szendvicsek fölött (Lajosék ma elzarándokoltak Temesvárra) a plébánián ismét meghallgattam néhány vidám (tragikomikus, hajmeresztő) históriát eNKáról.
Egészen hatékonyak voltunk ma, értsd fölállítottunk egy (ideálisként és elérendőként tételezett :-)) organogramot a Lelkesről, valamint tisztáztuk a berajzolt egységek (mint „ökörhajcsár”, munkacsoportok és LT) feladatait.
Az egyik szünetben hatalmasat simiztünk a Dugó téren Paffyval. Azt hiszem, alsós korom óta nemigen tettem ilyet, bele is szédültem alaposan. De jólesett nagyon. :-)
Végül mise a dómban, és utána a madárlátta szendvicsek fölött (Lajosék ma elzarándokoltak Temesvárra) a plébánián ismét meghallgattam néhány vidám (tragikomikus, hajmeresztő) históriát eNKáról.
2006. április 21.
Exultet
Ma a fejemben felváltva járt az Exultet, a Krisztus feltámadott kezdetű népének, meg — a Keresztények, sírjatok. Előbbihez talán annyit, hogy a szövegéből csak részleteket találtam a weben, azonban, nem csalás, nem ámítás: van róla VIDEÓ. (A bencéseknek valamivel jobban ment... de elismerem, a bíboros mégiscsak a bíboros. Ha ugyan ő énekli. Mert egyszer én is megpróbálkozhattam vele Zöldfáson, szóval nincs felszenteltséghez kötve.)
A húsvéti örömének
(Exultet – részletek)
A húsvéti örömének
(Exultet – részletek)
Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa,
és ujjongjanak Isten csodálatos művei:
fölséges nagy Királyunk győzelmét
búgó kürtnek hangja áldva áldja!
A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája,
és a nagy Király örök tündöklése árad el rajta;
érezze meg az egész nagy világ:
már tovatűnt a bűnnek árnya!
És vígság töltse el szent anyánkat, az egyházat,
hogy ilyen fényesség ragyog benne,
visszhangozzék a nép szent éneke,
bátran töltse be az Isten házát!
Áldott éj,
a halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus,
és az alvilág mélyéről mint győző tért vissza.
Mert semmit sem érne földi életünk,
ha a megváltás ránk nem árad.
Ó milyen csodálatra méltó atyai jóságod hozzánk!
Ó kimondhatatlan szeretet és jóság,
hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte.
Most kérünk tehát, Urunk, téged,
hogy ne aludjék ki ez a gyertyaláng,
melyet néked áldozunk,
és el nem fogyó tiszta fénnyel űzze távol lelkünktől
az éj minden árnyát.
Mint jó illatú áldozatot, fogadd el tőlünk,
és világossága az égi fényekkel olvadjon egybe!
Fénylő lángját találja égve a szép hajnalcsillag,
az örök Hajnalcsillag, ki soha nem lát alkonyt:
a te Fiad, Jézus Krisztus,
ki visszatérve a sírból,
az emberi nemre szelíden árasztja a megváltás fényét,
él és uralkodik mindörökkön örökké.
A tegnapihoz hasonlóan eseménytelen nap
Azon túl, hogy ama bizonyos apadás a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb átmenetinek mondható innen nézve... Épp most kért Harkály két embert a Karitász nevében: Csongrádon kellene családokat költöztetni a hétvégén. :-(
Anikó aranyhalhala (Sokszorhárom kivansagos) nagyon jó fej. Nekem is kéne egy a szobámba.
Anikó aranyhalhala (Sokszorhárom kivansagos) nagyon jó fej. Nekem is kéne egy a szobámba.
2006. április 20.
700
Ennyi mailt futottam át vagy olvastam el az elmúlt 2 napban. Kicsit zúg tőle a fejem, de állati jó dolgok vannak közte, szóval muszáj lenne (lehetőleg a következő 24 órában) megnézni a maradék 3,5x ennyit is...
Amúgy meg (deinkább)Levente írt Debrecenből egy kissé elliptikus sms-t tegnap: „Szia! Benne vagy az Árgusban mint térképtulajdonos :)” — de ma a végigjárt két könyvtárban és három hírlaposnál sem sikerült fölhajtanom a január–februárinál újabb számot. :-(
A Tisza délutánra apadt néhány ujjnyit.
Amúgy meg (deinkább)Levente írt Debrecenből egy kissé elliptikus sms-t tegnap: „Szia! Benne vagy az Árgusban mint térképtulajdonos :)” — de ma a végigjárt két könyvtárban és három hírlaposnál sem sikerült fölhajtanom a január–februárinál újabb számot. :-(
A Tisza délutánra apadt néhány ujjnyit.
2006. április 19.
Nothing interesting
Nyilván a holdfázisokkal függ össze. Reggel megmostam a hajam, és az eredmény rosszabb, mint a megelőző állapot.
Most nézem, a Yahoogroupson 24 évesként szerepelek. Igazából azon lepődtem meg, hogy hogy meglepődtem ezen. De nem tudom megváltoztatni, hát így marad.
Most nézem, a Yahoogroupson 24 évesként szerepelek. Igazából azon lepődtem meg, hogy hogy meglepődtem ezen. De nem tudom megváltoztatni, hát így marad.
2006. április 18.
Azért a víz az úr
A sarkukban az évszám ugyan valami oknál fogva 2004-es, ámde a képek tegnapiak.
Hanem most indulás van.
Hanem most indulás van.
Lassan vissza
Két órán belül indulok le Szegedre. És most Péterrel csevegek, hangban, valami hátborzongató ön-visszhanggal, de mégis.
A hétre blog- és mail-absztinenciát rendelek el, azaz a szükséges minimálisra szorítom eme tevékenységemet.
A hétre blog- és mail-absztinenciát rendelek el, azaz a szükséges minimálisra szorítom eme tevékenységemet.
2006. április 17.
Mozgó
Megnéztük a Csak szex és más semmit. És nagyon jó. :-) Engem a Valami Amerikára emlékeztetett, amúgy nem nagyon tudom, miért, de mégis. Talán mert az volt az utolsó élvezhető hazai közönségfilm, amivel találkoztam.
Halódik az internetünk (0,9 kB/s...), pedig találtam egy halom jó kis Hörbuchot Timinek, hogy német mesékkel sétáltathassa Lucát Luxemburgban.
Halódik az internetünk (0,9 kB/s...), pedig találtam egy halom jó kis Hörbuchot Timinek, hogy német mesékkel sétáltathassa Lucát Luxemburgban.
Bánatos vagyok
Az előbb egy fél, jól telelinkelt bejegyzés után egyszercsak fogta magát a tűzróka, és se szó, se beszéd becsukta magát. Most nincs kedvem újraírni, bocs',
2006. április 12.
Szűkül a világ
A szomszéd gépnél Melitta tanulgatja a csetelés csínját-bínját, hogy tudjon a két hét múlva esedékes lengyel útjáról tárgyalni az általam Bukarestből ismert és utóbb engem Grúziába kijutattatott (-ó?) Mártonnal (aki, as far as I know, éppen Berlinben).
Az a baj, hogy az út valószínűleg csúszik vagy két hónapot. :-(
Nekem pedig nagyszerű dolgokat mondott a bájos B. tanárnő, csak időt honnan szedek rá, honnan...?!
Az a baj, hogy az út valószínűleg csúszik vagy két hónapot. :-(
Nekem pedig nagyszerű dolgokat mondott a bájos B. tanárnő, csak időt honnan szedek rá, honnan...?!
Egymillió
imádkozó magyar volt Mindszenty eszménye... Meglássuk. Mindenesetre már-már bosszant, hogy az elmúlt két hétben vagy féltucat imádkozásra hívó sms-t meg miegymást kaptam — azaz nem ez, hanem hogy eddig miért nem jutott ilyesmi senkinek eszébe? Lehetne ezért az országért békeidőben is imádkozni. (A legújabb, tegnapi, minden este hatra hirdet közös imát 23-áig. Abban jött a Mindszenty-mottó is.)
Meg dolgozni is (lehetne).
Meg dolgozni is (lehetne).
2006. április 10.
Zajlik
Ahogy leérek Szegedre, valahogy mindig begyorsul az élet... Tegnap este a Keresztút után pl. végre tényleg foglalkoztunk egy sort a holnapi (!) (húsvéti) hajléktalan-lakomával, és persze választási eredmények, meg minden, ami kell.
Ma voltam Macénál, a tárgyas ragozás a szünet utánra marad, viszont megismerkedtünk a főnévi igeneves szerkezetekkel (na, nem volt túl nagy nóvum). Ezen túl antikvárium Timinek, könyvtár, és rövidesen lélekmosogatás, majd módszertan és aranygaluska. S lassan odáig jutok, hogy úgy szeretnék szakdolgozatot írni...
Ma voltam Macénál, a tárgyas ragozás a szünet utánra marad, viszont megismerkedtünk a főnévi igeneves szerkezetekkel (na, nem volt túl nagy nóvum). Ezen túl antikvárium Timinek, könyvtár, és rövidesen lélekmosogatás, majd módszertan és aranygaluska. S lassan odáig jutok, hogy úgy szeretnék szakdolgozatot írni...
2006. április 9.
Mert a haza lelked része
Némi következetlenséget mutattam a választásaimban, de sebaj. Amúgy sem tudom, mennyire etikus a kisebb rossz elve alapján dönteni, de egész biztosan etikusabb, mint otthon maradni. (Az érvénytelen szavazás még esetleg szóba jöhet, de annál most azért sokkal biztosabb vagyok abban, hogy kit nem akarok kormányon látni.)
Amúgy 11-kor a részvételi arány 27,23%. (A külképviseleteken 89% körül... :-))
Aztán elkocogtam misére, majd vezettünk egyet Szentendrén — a parkoló sajna megtelt turistabuszokkal, így a Kálvária körül. Egy aranyvesszőt elgyalultam, de aztán végül az is túlélte (meg az autó is). És most krumplit kéne főznöm, mert rövidesen jönnek Gáborék; de voltam olyan ügyes, hogy úgy rátettem a kuktára a fedőt, hogy se le, se föl többet. Nem röhög!
Amúgy 11-kor a részvételi arány 27,23%. (A külképviseleteken 89% körül... :-))
Aztán elkocogtam misére, majd vezettünk egyet Szentendrén — a parkoló sajna megtelt turistabuszokkal, így a Kálvária körül. Egy aranyvesszőt elgyalultam, de aztán végül az is túlélte (meg az autó is). És most krumplit kéne főznöm, mert rövidesen jönnek Gáborék; de voltam olyan ügyes, hogy úgy rátettem a kuktára a fedőt, hogy se le, se föl többet. Nem röhög!
2006. április 8.
Amúgy hazajöttem
Pesten találkoztam Szisszel, mi tagadás, az ő élete sem egyszerű... De jót beszélgettünk, ittunk-ettünk-moziztunk együtt. Ő azon nem-túl-sok barátom egyike, akivel mindig percek alatt megtaláljuk a közös hullámhosszt. Hálás vagyok ezekért az emberekért. A Cirko-gejzír pedig jó mozi, és hozzá a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél... és Tavasz igen-igen szép film.
Itthon a legizgalmasabb az volt, hogy átmentünk Szentendrére a nagy parkolóba vezetni. :-) És egész jól ment, persze véletlenül sem indexeltem soha, és volt egy alkalom, mikor a mamámmal együtt se tudtuk kitalálni, hogy hogy is kéne megállni tulajdonképpen... De mint utána összeraktuk épp csak a fékpedál hiányzott. :-7
Ja, a Hősök terén visszakerült a korpusz a kőkeresztre. Zöldre festve.
Itthon a legizgalmasabb az volt, hogy átmentünk Szentendrére a nagy parkolóba vezetni. :-) És egész jól ment, persze véletlenül sem indexeltem soha, és volt egy alkalom, mikor a mamámmal együtt se tudtuk kitalálni, hogy hogy is kéne megállni tulajdonképpen... De mint utána összeraktuk épp csak a fékpedál hiányzott. :-7
Ja, a Hősök terén visszakerült a korpusz a kőkeresztre. Zöldre festve.
Lehet, hogy Photoshoppal készült
de hátha nem. „Nézd a természet csodáját kicsit balra hajtott fejjel. Ennek a fényképnek anya és fia a neve. Ez egy sziklacsoport Birmaban. Ez a kép az év csak egy bizonyos időszakában készíthető, amikor a megvilágítás, a nap állása kedvező. A meglepetés fenomenális!!!”
2006. április 7.
SMS
Jártatok már úgy, hogy egy sms félreértések sorát indította el, amit végigbogozni aztán aztán jó mulatság, de férfimunka volt...? Milyen elképesztően korlátozott keret a 160 karakter.
Babák
Az elmúlt 24 órában 3 újszülöttről értesültem a többé-kevésbé belső köreimben, azaz a hét elejével együtt négyről. Egyikük nagyon korai, de a krízisen talán ott is túl vannak már. Éljenek a kisbabák! (by J. Anna)
Ma délelőtt egy Peter Sherwood nevezetű londoni magyartanár előadását hallgattam — azt hiszem, a nyelvtudás (a szinonímák mellett) a humornál kezdődik. És ennek az embernek (angol létére) van humora. Magyarul is.
Egy óra múlva Macéhoz vagyok hivatalos, csak azt nem tudtam még eldönteni, hogy nekifeküdjünk-e a határozott/határozatlan (korábbi terminussal: alanyi/tárgyas) ragozásnak. Az az egyik mumusa ennek a nyelvnek.
Ma délelőtt egy Peter Sherwood nevezetű londoni magyartanár előadását hallgattam — azt hiszem, a nyelvtudás (a szinonímák mellett) a humornál kezdődik. És ennek az embernek (angol létére) van humora. Magyarul is.
Egy óra múlva Macéhoz vagyok hivatalos, csak azt nem tudtam még eldönteni, hogy nekifeküdjünk-e a határozott/határozatlan (korábbi terminussal: alanyi/tárgyas) ragozásnak. Az az egyik mumusa ennek a nyelvnek.
2006. április 5.
Lelombozódtam
egy sms-től. Pedig máskor mindig örülök az illetőnek. De hát, ez van, na.
De kaptam jó hírt is ma, úgyhogy ezennel gratulálok a Művész úrnak. ;-)
Ezen felül pedig rendet vágtam a szobámban, ihaj-csuhaj. És ezzel már-már a sza*dolgozatírásra is motiváltnak érzem magam.
De kaptam jó hírt is ma, úgyhogy ezennel gratulálok a Művész úrnak. ;-)
Ezen felül pedig rendet vágtam a szobámban, ihaj-csuhaj. És ezzel már-már a sza*dolgozatírásra is motiváltnak érzem magam.
2006. április 3.
Folytatás
Szóval el kellett hagynom a gépet, viszont otthon nagy vidámság fogadott: C5-ös boríték a hajdúszoboszlói gyógyfürdő-hotel-akármiből, melyben egy rendkívül igénytelen A4-es lap tudatja, hogy ajándék spa-hétvége (!) boldog tulajdonosa volnék másodmagammal.
Mi tagadás, beletelt néhány percbe, mire kisütöttem, hogy csakis Timiék keze lehet a dologban... Először végigzongoráztam, hogy mi a csudát küldhettem be már megint (l. még Konzerv Konrád Christine Nöstlinger nénitől), aztán felhívtam őket, és végül akkor világosodtam meg, mikor a második nő kiderítette, hogy nem nyertem, hanem befizettek. :-)
Amúgy ma nem sok izgi történt, eddig egész jól nyomtam a napot, vagyis elintéztem pár halasztódó beruházást (vettem pl. 25 írható CD-t, és vagy négyet meg is írtam gyorsan mindenféle zenékkel, PUF, After Crying — ez az újabb énekesük, az a vikingforma fickó elég rémes, de hát ezek még bőven korábbi albumok, mint a kép a honlapon; Psalmus Hungaricus...), ügyintéztem a HSZI-n; megtanultam a rutinvizsga elméleti (?) részét (ez hülyeség, nem elmélet, de nekem a hatályos rendelkezések szerint már nem kell kereket cserélnem a vizsgán, csak megmutatnom, hogy mi hol van, és elmondnom, hogy milyen lépésekben tenném); bíbelődtem a román igék ragozásával és a legfontosabb elöljárószókkal; valamint meghallgattam Zalán Tibort az Olasz Kulturális Központban. Jó humora van a fickónak, meglehet, olvasni is kéne tőle olykor. Újabban a lelkiségi irodalom a szokásosnál is visszább szorította a szépirodalmi művelődésem. Persze abból is sokat épülök, szóvl ez most egy ilyen idő.
De reggel nem ültem, és holnap se fogok, lévén fél 8-ra berendelve vezetni. Ráadásul ma este sem voltam úszni, és azt sem csinálom, amiért nem mentem...
Mi tagadás, beletelt néhány percbe, mire kisütöttem, hogy csakis Timiék keze lehet a dologban... Először végigzongoráztam, hogy mi a csudát küldhettem be már megint (l. még Konzerv Konrád Christine Nöstlinger nénitől), aztán felhívtam őket, és végül akkor világosodtam meg, mikor a második nő kiderítette, hogy nem nyertem, hanem befizettek. :-)
Amúgy ma nem sok izgi történt, eddig egész jól nyomtam a napot, vagyis elintéztem pár halasztódó beruházást (vettem pl. 25 írható CD-t, és vagy négyet meg is írtam gyorsan mindenféle zenékkel, PUF, After Crying — ez az újabb énekesük, az a vikingforma fickó elég rémes, de hát ezek még bőven korábbi albumok, mint a kép a honlapon; Psalmus Hungaricus...), ügyintéztem a HSZI-n; megtanultam a rutinvizsga elméleti (?) részét (ez hülyeség, nem elmélet, de nekem a hatályos rendelkezések szerint már nem kell kereket cserélnem a vizsgán, csak megmutatnom, hogy mi hol van, és elmondnom, hogy milyen lépésekben tenném); bíbelődtem a román igék ragozásával és a legfontosabb elöljárószókkal; valamint meghallgattam Zalán Tibort az Olasz Kulturális Központban. Jó humora van a fickónak, meglehet, olvasni is kéne tőle olykor. Újabban a lelkiségi irodalom a szokásosnál is visszább szorította a szépirodalmi művelődésem. Persze abból is sokat épülök, szóvl ez most egy ilyen idő.
De reggel nem ültem, és holnap se fogok, lévén fél 8-ra berendelve vezetni. Ráadásul ma este sem voltam úszni, és azt sem csinálom, amiért nem mentem...
Hegyet Szegednek!
Ez az egyik kedvenc kétfarkúkutyapártos szlogenem. Érdemes jobban is elmerülni a programjukban...
A hétvége jó volt nagyon, nyilván a téma is; az együttműködés Krisztával, a csapat is, az emberek egyenként és együtt is, szóval egész jó állapotban értem haza (az előzőekhez képest).
Folyt. köv.... egyszer, majd...
A hétvége jó volt nagyon, nyilván a téma is; az együttműködés Krisztával, a csapat is, az emberek egyenként és együtt is, szóval egész jó állapotban értem haza (az előzőekhez képest).
Folyt. köv.... egyszer, majd...
2006. március 30.
Innen két felvonás hiányzik
jelesül a Lúzerségem története c. folytatásos tragikomédiából, de valahogy nincs most kedvem közkinccsé tenni őket.
A lényeg, hogy úsztam végre, nem sokat, de ahhoz épp eleget, hogy megint megérezzem, ez az igazi közegem, a víz. Okosan van kitalálva ez a magzatosdi (gondolom, oda megy vissza a lelkesedés). Kicsit a melegben is áztam, amiről persze a Jónás-vers jutott eszembe, meg Fke: „Szuper. Bár nem innen tanultam el a meleg vízben való megbékélést. :-)” (2005. jan. 18.)
A verset adandó alkalommal talán beírom, de nem biztos, hogy lesz kedvem. A 2004-es (?) Szép versekben van benne.
A lényeg, hogy úsztam végre, nem sokat, de ahhoz épp eleget, hogy megint megérezzem, ez az igazi közegem, a víz. Okosan van kitalálva ez a magzatosdi (gondolom, oda megy vissza a lelkesedés). Kicsit a melegben is áztam, amiről persze a Jónás-vers jutott eszembe, meg Fke: „Szuper. Bár nem innen tanultam el a meleg vízben való megbékélést. :-)” (2005. jan. 18.)
A verset adandó alkalommal talán beírom, de nem biztos, hogy lesz kedvem. A 2004-es (?) Szép versekben van benne.
Megyek úszni
végre, végre, végre. A héten minden eddiginél elemibb erővel tört rám a mozgáshiány, úgyhogy végre vettem egy szép, kínai gumipapucsot, és ezzel az utolsó akadály is elhárult az úsznimenés elől. Juhé!
2006. március 28.
Nemtomnemtom
Iszonyúan hullámzik a kedvem, tegnap a délelőtt jó volt, a cukrászdázás is meg a vezetés is, délutánra kicsit leeeresztettem, a módszertan megint rendben volt, csak bevonszolni nem volt magam kedvem (kedvem magam?). Aztán éjjel nagy hajrában beadtunk egy százezres nagyságrendű pályázatot a Szolidaritásra, és utána ittunk, és ettől (?) megint magamba zuhantam. Rémes.
Ma meg persze alig bírtam magamhoz térni, pedig el kellett volna mennem a talentumos anyagokért (a hétvégén időgazdálkodás); kicsit untam a Pre-intermediate Hungariant is; 2-től LT, utána egy neccesnek tűnő ("szakmai") beszélgetés Paffyval...
Ma meg persze alig bírtam magamhoz térni, pedig el kellett volna mennem a talentumos anyagokért (a hétvégén időgazdálkodás); kicsit untam a Pre-intermediate Hungariant is; 2-től LT, utána egy neccesnek tűnő ("szakmai") beszélgetés Paffyval...
2006. március 26.
Végre tavasz
Már sokadszor, de talán végre végleg...
Tegnap estére rettenetesen magamba borultam, egyedül a zongoraverseny tartotta bennem valamennyire a lelket, azon kívül kb. csak aludtam meg olvasgattam.
De ma meleg van, és a szüleim már valahol Szeged határában járnak.
A belváros pedig Orbán Viktor tiszteletére jobban tele van nemzetiszín zászlócskákkal, mint 15-én. Ami azért gáz.
Tegnap estére rettenetesen magamba borultam, egyedül a zongoraverseny tartotta bennem valamennyire a lelket, azon kívül kb. csak aludtam meg olvasgattam.
De ma meleg van, és a szüleim már valahol Szeged határában járnak.
A belváros pedig Orbán Viktor tiszteletére jobban tele van nemzetiszín zászlócskákkal, mint 15-én. Ami azért gáz.
2006. március 25.
Negyedszázad
Ez most tipikusan az előre elhatározott cím: vajmi kevés kedvem van a továbbiakban ezzel foglalkozni.
Mindenesetre eddig nem rossz a nap, reggel kipakoltam a lomot, aztán Zsuzsival elkocogtunk a jezsuitákhoz, ahol Jónás (ofm) misézett.
Onnan én haza, reggeli, felmosás az előszobában (úgy megörültem a felszabadított néhány négyzetméternek, hogy sitty-sutty, ki is takarítottam — persze a konyhában azért már nem), aztán felöltöztem szépre, és most itt gyepálom a gépet.
Közben pedig lenn a tájékoztatónál átvettem a 30 éves Szegedi Szimfonikus Zenekar CD-jét. :-) Igaz, Bartók nincs rajta, de azért Verdi, Wagner és Rimszkij-Korszakov ellen sincs egy szavam se.
Mindenesetre eddig nem rossz a nap, reggel kipakoltam a lomot, aztán Zsuzsival elkocogtunk a jezsuitákhoz, ahol Jónás (ofm) misézett.
Onnan én haza, reggeli, felmosás az előszobában (úgy megörültem a felszabadított néhány négyzetméternek, hogy sitty-sutty, ki is takarítottam — persze a konyhában azért már nem), aztán felöltöztem szépre, és most itt gyepálom a gépet.
Közben pedig lenn a tájékoztatónál átvettem a 30 éves Szegedi Szimfonikus Zenekar CD-jét. :-) Igaz, Bartók nincs rajta, de azért Verdi, Wagner és Rimszkij-Korszakov ellen sincs egy szavam se.
2006. március 24.
Plusz egy vers, aztán mára mentem, de tényleg
Áprily Lajos
Nő már a nap
Ember, ne félj: nő már a nap!
A koldus is dúdolva jár,
ragyog rongyán a napsugár.
A gond sem él mindig, ne hidd,
ragadd meg és a hóra vidd.
A hóval szétfoszlik hamar:
elmossa egy langyos vihar.
A déli szél kürtjébe fú,
léggömbbel játszik egy fiú.
Most elszakadt a gömb-zsineg
s a gömbje boldogan lebeg.
Ringatja a tavasz szele –
szállj fel, kedvem, szállj fel vele!
Ah, nem hiszem el
Lett WiFi a könyvtárban. Nem ingyen, de majdnem. És ráadásul nagyon korrekt, akár még bölcsészek számára is felérhető leírást kreáltak róla.
És hogy netes bogarászásom egy elborzasztó eredményét is megmutassam: „Bartók Béla magyar zeneszerző honlapja”. Szóljon, aki okosabb lett tőle. Viszont a Wikipédia szócikke nagyon összeszedett, és találtam egy virtuális kiállítást is.
És hogy netes bogarászásom egy elborzasztó eredményét is megmutassam: „Bartók Béla magyar zeneszerző honlapja”. Szóljon, aki okosabb lett tőle. Viszont a Wikipédia szócikke nagyon összeszedett, és találtam egy virtuális kiállítást is.
Évforduló
Tergnap volt két éve, hogy az első bejegyzést írtam ide. Van pár korábbi is, csak a naplom.com (később sarok.org) elég tisztességtelen módon eltüntette a java részét. A maradványokat egyszer még megtaláltam, de most nem megy, ezért nincs link hozzá.
Isten éltesse a Gáborokat!
Isten éltesse a Gáborokat!
Péntek — pánik
Reggel elmentem misére — az volt az egy szerencsém, hogy Melitta, mikor benéztem hozzá, hogy „biztos akarjuk-e”, azt felelte, „neki is vannak kétségei, de már felöltözött”. Persze jó volt, meg kellett... de olyan nagyon hajnal még az a h7.
Most könyvtár, elvileg végre megkezdem a visszarázódást a sza*dolgozatba. Meglássuk. Közben mindenesetre kitöltöm a Bartók-kvízt, hátha nyerek vele CD-t.
Fél 1-től románóra :-) , kiraktam a négy- (?! — gyakorlatilag kb. hat-) féle igeragozást végre a WC ajtajára, már csak meg köll tanulni.
Aztán 2-től takarítunk a homelesszel (ez a többértelműség elég jellemző a Lelkesre: a csoportot és a tagját is egyazon szóval mondjuk, vö. LT — a homeless még jobb, mert ott ugye a csoport neve a célcsoportból jött); f4-kor pedig indulunk Berci-lesőbe Újszentivánra.
Este Zsuzsi jön, meg ki kell pakolnom a holnapi lomtalanításra.
Mozgalmas nap lesz, sej-haj.
Most könyvtár, elvileg végre megkezdem a visszarázódást a sza*dolgozatba. Meglássuk. Közben mindenesetre kitöltöm a Bartók-kvízt, hátha nyerek vele CD-t.
Fél 1-től románóra :-) , kiraktam a négy- (?! — gyakorlatilag kb. hat-) féle igeragozást végre a WC ajtajára, már csak meg köll tanulni.
Aztán 2-től takarítunk a homelesszel (ez a többértelműség elég jellemző a Lelkesre: a csoportot és a tagját is egyazon szóval mondjuk, vö. LT — a homeless még jobb, mert ott ugye a csoport neve a célcsoportból jött); f4-kor pedig indulunk Berci-lesőbe Újszentivánra.
Este Zsuzsi jön, meg ki kell pakolnom a holnapi lomtalanításra.
Mozgalmas nap lesz, sej-haj.
2006. március 23.
Következetlen vagyok, és utálom
Nem túl izgi nap volt, a délelőttöt Zerzannal töltöttem, aztán meggyötörtek vele szerfölött, mivel a csoportból egyedül én olvastam, és a referáló lányka sem jelent meg.
Ebédre beültünk Julival az Aranybors ételbárba a Kölcsey utcában, és nagyon jó helynek találtuk. Szép színesre van berendezve, finom volt a sárgaborsó-főzelék, és valamiféle kereskedő szellem uralkodik a hazai Dienstleistungswüste közepén. Szóval járunk még arra, azt hiszem.
Utána benéztünk „fujkálni” a Douglasbe, és helyből két olyan illatot találtam, ami megragadott. Asszem, ez tipikusan olyasmi, amit hiába linkelnék, de azért legalább annyi, hogy Yves Saint Laurent volt az egyik, nevet nem írok, mert még clélzásnak venné(te)k így a születésnapom előtt. :-P A másikét meg el is felejtettem.
Végezetül túrtam magamnak egy drapp kord inget és egy piros fölsőt. Már csak a fekete cipő hiányzik.
Ebédre beültünk Julival az Aranybors ételbárba a Kölcsey utcában, és nagyon jó helynek találtuk. Szép színesre van berendezve, finom volt a sárgaborsó-főzelék, és valamiféle kereskedő szellem uralkodik a hazai Dienstleistungswüste közepén. Szóval járunk még arra, azt hiszem.
Utána benéztünk „fujkálni” a Douglasbe, és helyből két olyan illatot találtam, ami megragadott. Asszem, ez tipikusan olyasmi, amit hiába linkelnék, de azért legalább annyi, hogy Yves Saint Laurent volt az egyik, nevet nem írok, mert még clélzásnak venné(te)k így a születésnapom előtt. :-P A másikét meg el is felejtettem.
Végezetül túrtam magamnak egy drapp kord inget és egy piros fölsőt. Már csak a fekete cipő hiányzik.
2006. március 22.
Este a Plébánián
Már csak Bogi nyűvi mellettem a gépét, s lassan én is elkészülök, néztem diavetítőt meg konyhabútort a Lelkesre. Már csak Gabssynak kell megírnia a kisértékűt. Ha olyan siker lesz, mint a pályázati díj befizetése (én mexereztem & befizettem a csekket, Gabssy kinyomtatta a nyilatkozatot, Nóri elvitte a koliba, Paffy aláírta, Feri pedig föladta), akkor nem lesz baj. :-)
(...) Na, Lajosunk még azért bejött csacsogni egyet... szerencsére elsősorban Bogival, de nem csak. Ha sikerül, beleásom magam a hajléktalanos számláinkba, hogy kiderítsem, mire menyi van még.
Utána pedig Kurz und Gut 2 -- Rövidek éjszakája a Belvárosiban.
(...) Na, Lajosunk még azért bejött csacsogni egyet... szerencsére elsősorban Bogival, de nem csak. Ha sikerül, beleásom magam a hajléktalanos számláinkba, hogy kiderítsem, mire menyi van még.
Utána pedig Kurz und Gut 2 -- Rövidek éjszakája a Belvárosiban.
2006. március 21.
Kicsit kómás kedd
Tegnap este a taizéi ima után a lassan szokásosnak mondható parti állt be a kolikonyhában, a végén a legkitartóbbak fél háromig borozgattak (jelesül Nóri, Cili és jómagam).
Ma tehát eleddig csak az oktatóig jutottam el, abban maradtunk, hogy hétfőn kezdem a vezetgetést. Juhé! :-)
Ma tehát eleddig csak az oktatóig jutottam el, abban maradtunk, hogy hétfőn kezdem a vezetgetést. Juhé! :-)
2006. március 16.
Egyéni csúcs
Jelentem, életem legjobb KRESZ-tesztjét sikerült ma elkövetnem: 4 hibapont. S tettem ezt ráadásul rám ritkán jellemző mázlifaktorral — a vizsgán. Szóval eddig megvolnék, most jön a nehezebb, igaz, egyúttal az izgalmasabb része is.
Megyek is, és föladom Kécskére a könyveket Karcsi bácsinak. Nincs is hasznosabb, mint egy oktató a pereputtyban. :-)
Megyek is, és föladom Kécskére a könyveket Karcsi bácsinak. Nincs is hasznosabb, mint egy oktató a pereputtyban. :-)
2006. március 13.
Egész kellemes hétkezdés
Azon túl, hogy négykor keltünk mindahányan Gáborék repülőjéből kifolyólagosan (erről most persze az a jogász oktató néni jut eszmbe, aki az általam véletlenségből, ifjúsági bűnözés helyett végighallgatott fél statisztika előadáson legalább tucatszor mondta, hogy tulajdonképpenileg); és hogy Szegeden szakad-dől a hó tegnap este óta; szóval mindezeken túl egész korrekt kis nap volt. Haladtam a holnapi referátummal, amíg ki nem derül, hogy nagyjából egy szót sem értek belőle, nem lesz nagy gond vele. Csináltam olvasottszöveg-értési feladatot is módszertanra, aztán valahogy ellapultam a mintázás-mikrózást.
Csak a KRESZ-re nem volt eddig érkezésem, és félő, hogy nem is lesz szerdáig, amikor viszont már nem mehetek be gyakorolni a gépen. De hát ennél nagyobb bajom ne legyen.
Csak a KRESZ-re nem volt eddig érkezésem, és félő, hogy nem is lesz szerdáig, amikor viszont már nem mehetek be gyakorolni a gépen. De hát ennél nagyobb bajom ne legyen.
2006. március 10.
Világ bloggerei, protestáljatok!
Azt írja kedves ismerősöm sms-ben, miután felhívtam a figyelmét a cikkre, hogy „van egy olyan sejtése, hogy mentős karrierje a végéhez közelít”. Hát nézze meg az ember, mit ír ismét a Dm. Az eszem megáll. (Bár a kisebb baj a cikk, a nagyobb a keretes.)
2006. március 9.
Végre egy normális nap
Bevonszoltam magam Köztes-Európára reggel, ha már a jövő héten nem leszek úgyse. És megint jó volt, persze.
Utána nem feküdtem vissza, hanem rakosgattam a szobában, meghallgattam egy rádiójátékot (valami kellemes sci-fi volt), és megoldottam a tesztkönyv első 113 kérdését úgy 8-10 hibával. Közben megérkeztek a babaruhák is Alinkától, és mennek tovább Bercihez.
Délután egy elég unalmas anarchizmus következett, és egy annál izgalmasabb gazdaságetika.
Utána valami elemi erővel tört rám a zöldséghiány, úgyhogy bevágtam Melittával egy harmad uborkát, egy paprikát és két narancsot egy ültő* helyemben. :-)
Aztán Bálinttal beszélgettünk az A capellában, beváltotta a születésnapi teázós-kávézós-sütizős utalványát.
* A Google Hejesírás szerint „65% (541) egy ültő és 35% (290) együltő”. Szóljon, aki tudja, hogy kell írni.
Utána nem feküdtem vissza, hanem rakosgattam a szobában, meghallgattam egy rádiójátékot (valami kellemes sci-fi volt), és megoldottam a tesztkönyv első 113 kérdését úgy 8-10 hibával. Közben megérkeztek a babaruhák is Alinkától, és mennek tovább Bercihez.
Délután egy elég unalmas anarchizmus következett, és egy annál izgalmasabb gazdaságetika.
Utána valami elemi erővel tört rám a zöldséghiány, úgyhogy bevágtam Melittával egy harmad uborkát, egy paprikát és két narancsot egy ültő* helyemben. :-)
Aztán Bálinttal beszélgettünk az A capellában, beváltotta a születésnapi teázós-kávézós-sütizős utalványát.
* A Google Hejesírás szerint „65% (541) egy ültő és 35% (290) együltő”. Szóljon, aki tudja, hogy kell írni.
2006. március 8.
Kedvetlen keddre szivatós szerda
A tegnapi nap majd' ugyanolyan trén sikerült, mint a hétfő.
És este, mikor azt hittem, a húzósabb résznek vége, zsigeri irigység-gyűlölet ébredt bennem egy barátom iránt, aki ismét helyetttem valósította meg egy — amúgy az én oldalamról minden realitást nélkülöző — álmom.
Ma pedig a dékáni hivatalban kezdtem. Másodikként értem oda, ehhez képest éppen 1 órába telt, mire le tudtam ülni az ETR-es ügyekért felelős Login (!) Adrienn elé. Ebben benne volt az a csaj is, aki kétszer sorolt be elénk, másodszor úgy, hogy reményem se volt beszólni neki.
DE gyönyörű idő van, mindjárt megyek is sétálni a Tisza-partra. És délután talán még a Rokonok is belefér. (...) Azaz mégsem, mert elkésnék az általam vezetendő Talentum-megbeszélésről...
És este, mikor azt hittem, a húzósabb résznek vége, zsigeri irigység-gyűlölet ébredt bennem egy barátom iránt, aki ismét helyetttem valósította meg egy — amúgy az én oldalamról minden realitást nélkülöző — álmom.
Ma pedig a dékáni hivatalban kezdtem. Másodikként értem oda, ehhez képest éppen 1 órába telt, mire le tudtam ülni az ETR-es ügyekért felelős Login (!) Adrienn elé. Ebben benne volt az a csaj is, aki kétszer sorolt be elénk, másodszor úgy, hogy reményem se volt beszólni neki.
DE gyönyörű idő van, mindjárt megyek is sétálni a Tisza-partra. És délután talán még a Rokonok is belefér. (...) Azaz mégsem, mert elkésnék az általam vezetendő Talentum-megbeszélésről...
2006. március 6.
A telefont Gabssy lehozta nekem, de úgy megszerettem a gondolatot, hogy nem lesz, hogy simán otthon hagytam, mikor elindultam KRESZ-re. Eddig jó. (A függőség leküzdése...)
A tesztjeim közül ismét az első sikerült a legjobban, 10 hibaponttal, ami ugye a határ, szóval erre nem építünk.
Módszertanra nem mentem be, ami nem bizonyosan volt jó ötlet. Sőt.
Szeretem ezeket a hétfő estéket.
A tesztjeim közül ismét az első sikerült a legjobban, 10 hibaponttal, ami ugye a határ, szóval erre nem építünk.
Módszertanra nem mentem be, ami nem bizonyosan volt jó ötlet. Sőt.
Szeretem ezeket a hétfő estéket.
Hajtépős hétfő
Délután KRESZ-házivizsga, és könyv még mindig nem volt a kezemben.
Amúgy meg jól le vagyok fáradva a román melléknevek egyeztetésétől (hogy alakulhatott ki, hogy többesszámban is vannak nemek?!).
Holnap (ha sorra kerülök) referálok kontrasztívon, és ahogy magamat + a szövegeket ismerem, a tanulmányból egy hangot se fogok érteni.
Tiszta szerencse, hogy Mace a héten nincs, bár a múlt hétfői módszertanon egészen megmotiválódtam a határozott (gy. k. „tárgyas”) ragozás megtanítására. Viszont ma estére ehhez valami feladatot is kéne gyártanom.
Amúgy meg jól le vagyok fáradva a román melléknevek egyeztetésétől (hogy alakulhatott ki, hogy többesszámban is vannak nemek?!).
Holnap (ha sorra kerülök) referálok kontrasztívon, és ahogy magamat + a szövegeket ismerem, a tanulmányból egy hangot se fogok érteni.
Tiszta szerencse, hogy Mace a héten nincs, bár a múlt hétfői módszertanon egészen megmotiválódtam a határozott (gy. k. „tárgyas”) ragozás megtanítására. Viszont ma estére ehhez valami feladatot is kéne gyártanom.
2006. március 5.
Szakad a hó
Itt legalább függőlegesen, de Papa az előbb telefonált a Hortobágyról: ott vízszintesen. És minden két kilométeren van valaki az árokban.
Timivel beszélgettünk egy jót az éjjel.
Most pedig maga Antal atyánk kezd a Katolikus Rádióban misézni, azaz hát persze a kápolnában, de élőben. És mi tagadás, a pomázi hívek danolása se hangzik sokkal jobban a rádióban, mint bárki másé. De mégis csak a miénk. :-) Meghallgatható itt, sajnos csak ma.
Timivel beszélgettünk egy jót az éjjel.
Most pedig maga Antal atyánk kezd a Katolikus Rádióban misézni, azaz hát persze a kápolnában, de élőben. És mi tagadás, a pomázi hívek danolása se hangzik sokkal jobban a rádióban, mint bárki másé. De mégis csak a miénk. :-) Meghallgatható itt, sajnos csak ma.
2006. március 4.
Behoztam a restanciáim
alvásban legalábbis, ezzel a mai kb. 12 órával.
Damoklész kardja azonban továbbra is a fejem fölött; egy órán belül pedig jön Timi és Lucka, és onnan kezdve még kevesebb kedvem lesz pályázat' írni.
Keserű az élet.
Damoklész kardja azonban továbbra is a fejem fölött; egy órán belül pedig jön Timi és Lucka, és onnan kezdve még kevesebb kedvem lesz pályázat' írni.
Keserű az élet.
2006. március 1.
Hamvazószerda vérontással
Mindenek előtt amit már jó régen ide akartam tenni, csak valahogy mindig elmaradt: a zseniális Brazilizátor.
Amúgy egy egészen szokványos, kisebb képzavarral (vagy ez inkább tautológia?) hétköznapi hamvazószerdában vagyok, délelőtt vért adtunk Zolival, és kaptunk hozzá kulcstartót, meg, ami már igazán nem semmi, ingyenes belépőt a mórahami fürdőbe!
És abszolút jól éreztem magam végig meg azóta is, bár Paffy megjegyezte, hogy akkor ezért vagyok ilyen sápadt. Na de ennél nagyobb bajom ne legyen.
Amúgy egy egészen szokványos, kisebb képzavarral (vagy ez inkább tautológia?) hétköznapi hamvazószerdában vagyok, délelőtt vért adtunk Zolival, és kaptunk hozzá kulcstartót, meg, ami már igazán nem semmi, ingyenes belépőt a mórahami fürdőbe!
És abszolút jól éreztem magam végig meg azóta is, bár Paffy megjegyezte, hogy akkor ezért vagyok ilyen sápadt. Na de ennél nagyobb bajom ne legyen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)