Fél lábbal már otthon

Az ebéd és a csacsogás igen kellemes volt (amolyan gemütliches Beisamensein :-)), még okosodtam is egy kicsit színházi dolgokban.
Utána jöttek csak össze kicsit hülyén a dolgok, a végén ott maradtam két (három?) szék közt a pad alatt, de legalább van egy szusszanásnyi időm. Pl. megnéztem az online miserendet, ami egészen zseniális, és kisütöttem, hogy holnap az óbudai szaléziakhoz megyek misére.
A kilencest és a tízest ugyan egyben tartják fél tízkor, mint Tamás azóta tájékoztatott, de nekem végülis csak jó. Délben a Margit híd parkolójából indulunk Csillag-, Alinka- és Levente-látogatóba.

Más: Nándi utálós listája, mi tagadás, megihletett. Ennek itt még nem lesz nyoma, de a listaírhatnék valahogy erőt vett rajtam. S bár konkrétan nem az utált dolgokat készültem sorra venni, máris elkezdhetem: utálom a WiWen tucatszám érkező idióta hoaxot. Nem igaz, hogy bárki is bevesz egy akkora ökörséget, hogy kizárják a WiW inaktív felhasználóit, ráadásul azzal a szűrővel, hogy ki (nem) küldi tovább az adott levelet. Hajmeresztő.
Természetesen az összes egyéb hoaxot is utálom.
De a WiWen különösen, mert annyira fapados a mailfelülete, hogy pl. a) minden törlésre rákérdez; és b) nem lehet rávenni, hogy törlés után a következőre ugorjon, ne vissza az inboxra. Tiszta katasztrófa.