2007. augusztus 26.

Rég írtam

s tegnapig igazából eszembe se jutott. Furcsák ezek a napok, lenne egy csomó dolgom, s nem csinálok semmit.
De azért egyet s mást megtanultam közben.
Megtanultam, hogy azért alapfokon képes vagyok tájékozódni egy bajányi városban.
Megtanultam, hogy a fényképészet sokkal bonyodalmasabb szakma, mint eddig képzeltem.
Megtanultam, hogy ha rosszul alszom, akkor elviselhetetlen vagyok reggel, és bántok mindenkit, akit nem lenne szabad.
Megtanultam, hogy a parkoláshoz (szegély mellé, két autó közé) elsősorban türelem kell.
Megtanultam, hogy a kicsi babákat két tenyér is le tudja nyűgözni, csak lazán és kreatívan kell velük bánni.
Megtanultam, hogy a párválasztást egy csomó gyermekkori sérelmünk (begyógyításának a vágya) irányítja, amelyeket jó időben megismerni. (Bővebben l. itt.)
Meg biztos még egy csomó mindent, de most más nem jut eszembe.

Nincsenek megjegyzések: