Különben Vácott jártunk ma, Beöthy Tamás SJ-t hallgattam, éppolyan, mint az öreg sj-k mind: kedves, vidám és bölcs. Éljen az erőszakmentes, éltető, szabad és felszabadító kommunikáció!
És volt persze egy halom ismerős, és egy részükkel már alig köt össze valami, de mégis jó volt látni őket is.
Akartam vért adni, de nem hagytak a rubeola miatt. :-(
Ezen túl már csak annyit akartam idevésni, hogy tegnap éjjel befejeztem a Zabhegyezőt, és aludni nemigen tudván Molnár Ferenccel folytattam, jelesül az Egy gazdátlan csónak történetével, ami végsősoron kedves, csak én még nem vagyok elég messze a 15 éves kori (nem sokkal kevésbé szentimentális) énemtől ahhoz, hogy ilyen iróniával tudjam szemlélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése