2007. április 26.

Hát, olyan napom, mint a tegnapi

már igen rég nem volt. Minden sikerült, amit elterveztem, meg még azok is, amiket nem.
Volt benne egyetemi beszélgetés (Pavlo az etikaszakdogáról), ügyintézés (Forgács csont nélkül aláírta a hetekkel megkésett Késedelmes kurzuslapom), BTK-s büfé (újabban Radnóti kávézó) Áronnal, elmaradt óra (pedig ezúttal igazán bementem volna!), a délután két napos óráját a Kálvária téren töltöttük a fűben, és nem csak az én családom dinka, dejódejó. :-) Utána cukrászda, s a talentolás véget ért fél 6 előtt, úgyhogy még csak lelépnem se kellett a Mária-oratórium miatt. Ami úgy szólt, ahogy szólnia kellett. Profin. Még csápoltunk is egy sort Lucával az első sorban. És este csocsózás-kocsmázás, hazajövetben és a Mátyás téren tovább-beszélgetés a családi miegymásainkról, mert milyen jó, hogy akkor is egymást ismerjük meg jobban, ha azokról beszélgetünk, akik hatottak-hatnak ránk. Aztán egy s.o.s.m.s. (***/---/***/--/*** :-)), és vissza az Anna-kútig, majd Boci, Tisza-part, Anna-kút és haza. A lábamon alig álltam már a végére, de minden jó volt, és minden kellett.

Nincsenek megjegyzések: