Kíváncsi vagyok — nem olyan időket élünk, mikor efféle tüntetésekre tömegeket lehetne megmozgatni.
Furcsa éjszaka volt, fél 4-kor összetalálkoztunk a fürdőben Melittával, és lementünk enni. Aztán ő is kiköltözött a teraszra, és jól elvoltunk, csak az borított rá árnyékot, hogy fölébresztettük Julit, aki ettől rém dühös lett — és ezt a fajta dühöt nálam jobban kevesen ismerik.
Előtte meg szép délután is volt tegnap, Talentum, alakul a marosvásárhelyi bevetés, bár tartok azért tőle. És utána mély lélegzet, némi félsz, komoly elhatározások, nagy szerencse (do I belive in it?), s mindebből egy kicsit esetlen, de annál — nem is tudom, milyenebb negyedóra. Mindenesetre valami pozitív jelzőt keresek hasztalan.
De most ideje építgetnem egy kicsit a kolozsvári könyvtárakon. :-)
3 megjegyzés:
Julcsi, csak te tudsz így fogalmazni, ezer közül is megismerném ;)) nagyon bírom :D
Kösz'! És ez azért vica versa is igaz ám! ;-)
ez azt jelenti, hgy jössz megint?
Megjegyzés küldése