2005. szeptember 17.

Utolérem magamat 1

Ezt a hétvégét ennek áldozom. Kezdtem ma egy 11-ig alvással, utána vidám omlettes regebéd, majd takarítás, de nagyban: ablak- sőt redőnymosás, porszívó, padló- és bútorápoló lötyik...
de a java még hátravan, a rendrakás (vö. „Vízszintes felületeken tárgyak képződnek” — B. R.).

És hogy itt is érjem lassan utolfele, jön pár link: egy szimpatikus hajléktalanügyi elmélész bácsi, aki még nem tudja, hogy vmi spambiztosabb módon is közzétehetné a címét :-); aztán pesti szoléj-szervtal-plakát, amely ugyan mintha a horror vacu(u?)i jegyében született volna, de a logó pl. pompás rajta. El is loptuk rögvest.
Más témában egy cityzen-csacsogás Nándikával, sajna kissé bennfentes szöveggel, vagy tán nem ez a jó szó, de félek, kb. én vagyok a legkívülállóbb, aki még ért valamit belőle. Emellett válogatás az Erdély-imázs versenyre beérkezettekből, tanulságos, hmm-hmm. :-)
S végül, de korántsem utolsósorban: RAJTunk múlik!

Nincsenek megjegyzések: