Általánosságban azt vallom, hogy a dolgok (élelmiszerek etc.) nem követik odabenn a szavatossági idejüket, így érdemes őket a lejárati idejük után is előbb egy empirikus kísérletnek alávetni azt eldöntendő, hogy fogyaszthatóak-e még.
Azonban a T63390 03 01 számsor a (megsárgult) Kalmopyrin-levél oldalán egy kicsit túlzásnak látszik.
Vajon visszaveszi-e a patika a lejárt gyógyszert mint veszélyes hulladékot?
Képtelen vagyok aludni, úgy be van durranva a fejem.
Meg amúgy is meg akartam volt osztani itt azt a felismerésemet, mely szerint valószínűleg életem első olyan napját töltöttem el ma, amelyen senkivel nem váltottam egyetlen szót sem, akit ne ma láttam volna először.
Ez akkor is elgondolkoztató, ha van benne egy kevés túlzás: este itthon köszöntem az utcán két távolabbi ismerősnek is, és telefonált Jutka néni Sopronból (bár persze nem engem keresett). S bizonyos tekintetben ide vehetem akár a mai két megválaszolt sms-t is.
A poén azonban az, hogy kb. mire ezt végiggondoltam, megérkezett az üzenet Ilditől, hogy fölhívhatnak-e még ilyen későn. :-) Úgyhogy 19 percet beszéltünk telefon', azaz sajna inkább én, de így is elmondhatom: minden Rennes-ben Bretagne-ban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése