Szóval a prezentációból nem lettem sokkal okosabb, mint voltam ezelőtt is (hellyel-közzel rendszeresnek mondható) Filmkultúra-olvasóként, viszont kaptam egy 2002-es Filmspirált, és az is kiderült, hogy az itteni gépeket lehet használni kedvünkre.
Ez a hely valami nagyon szép, az OTP, még mielőtt kiköltözött volna, jól rendbe tette. Az ismerősek kedvéért a színházzal szemben ülök, egy szép szecessziósra megcsinált épületben.
Most nézhetnék egy roma road-movie-t, de maradok Eizensteinnél. :-)
Nagyapót kikérdeztem a világháborús múltjáról: fura, hogy ez eddig sose érdekelt különösebben. Elég olcsón megúszta egyébként, a '23-as születésével csak '44 októberében vitték el, és '45 májusára már itthon is volt. Nagyi természetesen aggódott egy sort, hogy akkor én most éjszaka fogok jönni-menni... ezért mentem inkább Béláékhoz aludni.
A város egyre jobban tetszik. Mindig rácsodálkozom, ha erre járok... Kicsit kisebb, mint Szeged, legalábbis szűkebbek az utcái, de a belváros itt is pöpecül helyre van állítva. És tényleg van benne valami mediterrános.
A ház meg, ahol Nagyiék laknak, na, abban úgy el tudnék lenni. A város kellős közepe, és mégis tök csöndes-nyugis, ráadásul az ő lakásuknak a fekvése meg a beosztása is nagyon jó. Ha lenne bármi, amit dolgozhatok itt, meg főleg kicsit több kedvem az ismerkedésre; lehet, hogy beneveznék egy-két év múlva. Ők márciusban kiköltöznek Bólyba, a szülőfalujukba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése