Annyi mindent megcsináltam már, amire semmi szükség nem volt... Az előbb pl. rendet vágtam a spájzban a konzervek között. Nem mintha túl sok lenne, vagy nagyon eluralkodott volna a káosz... Csak úgy, mer' mér' ne.
Közben lassan megint rámszakad a nagy önállóság: Anyánk ma ment le Pécsre, Papa holnap követi. Vasárnapig megint lehetne csinálni bármit, de 1) a társaság egy része nem lesz bevethető; 2) a maradék előtt nem akarom a túlbuzgót adni; és 3) el kéne kezdenem foglalkozni az egyetemmel is.
Alakul a szeptember: 3-a Zsófi barátnőm Kata húgának az esküvője, 10-e Poppinsék polgárija, amelyen én leszek Ágica tanúja. :-) Ha hozzáveszem még májusban Zsófit, júniusban BÁgáékat és két hét múlva Andrisékat, akkor azért csak-csak befigyelt pár összeesküvés idén is.
Ez lesz a harmadik tanúskodásom, + két — szégyenletesen elhanyagolt :-( ˜— keresztgyerek... Olyan „fölnőttes” az egész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése