2005. augusztus 22.

Nem ettem olyan forrón

A terv szerint a nyolcas vonattal indultam volna Szegedre, de ebben már akor nem voltam biztos, mikor fél 2 felé lefeküdtem a szobám ill. a levivendő cuccom összepakolásából. A szobával készen sem lettem, mondanom sem kell, de talán a nyagyja megvan (a kidobásos meg a mélyre eltevéséses rész).
Aztán hatkor valami rémületeset dördült az ég, és három perc múlva már kopogott is az eső a padlómon. Úgyogy mielőtt visszahanyatlottam az ágyra, egy rutinos mozdulatsorral még lesiettem a lavórért; de aztán szundi 11-ig.
Közben a bátyám telefonált, mondta édesanyám, valami cucca Anikónál maradt Kölnben, azt kell a mamámnak visszaszereznie tőle az este nyolcas vonat végében a Nyugatiban.
Kíváncsi leszek, mit mesélnek a Weltjugendtagról. A pápa mindenesetre szimpatikus volt szóban-tettben, amennyire ez a rádiós kommentáron átjött.

Nincsenek megjegyzések: