Péteréknél és főleg -kel remek reggeli, látogatás Rösernél, végre magamnak is megvettem a 111 vers Kolozsvárról-t, rövid csacs Demény Petárral, majd szundi a vásárhelyi buszon, check-in, felszállás, leszállás, check-out. Komolyan úgy tűnt, hogy több ideig gurultunk, mint amennyit utazómagasságon töltöttünk. Viszont 50 perc ez is, mint Bukarest, ami vagy 300 km-rel odább van közúton.
Pesten aztán jót shoppingoltunk Anyánkkal: napszemüveg (!), egy szoknya, két fölső, Montenegró-útikönyv; valamint karnis a fönti fürdőbe végre (azóta föl is tettem), bambuszfüggöny a sufnira, nyakkendő- és övtartó Atyánknak...
Most fél kézzel csetelek, de rövidesen fölmegyek, elhelyezkedem az álom-ágyon hanyatt, és fölhívom Julit a hivatali (és katolikus) számán. Éljen.
2 megjegyzés:
komámasszony, a telefon visszakerült Petihez, én csak a távollétében bitoroltam.. hívj munkaidőben(9-17 kb általában)
Julcsi, jó, hogy újra itthon:) Pusszantás neked
Megjegyzés küldése