Éjszaka a könyvtárban

Ez van, és jó nagyon, és sok hasonlót szeretnénk, méééég.
A Yahoo valami béta változatra akar áttéríteni, elég erőszakosan. Morr.
És nem nyertem hangszórót (félállást), de nem halok azért bele.
Melittával beszélgettünk egyet — a rózsafüzér helyett, hmm — a homoszexualitásról meg effélékről, jó volt.
S mivel asszem semmi koherenciát nem mutat ez a bejegyzés, megyek is elfele, nyerni valami vidámat.

Életem legdrágább papírzsepije

568 Ft-nak megfelelő DKK-t fizettem egy 10x10-es csomag zsepiért tegnap délután. Kisebb kiszerelés nem volt, ez igazolni látszik azt az elméletemet, hogy minél szegényebb egy ország, annál kisebb egységekben (is) kaphatók a dolgok.
De most Szeged van és pörgés. A telefonom pedig otthon, éljen. :-)

Megjöttem

A koppenhágai reptérről meg az ottani kalandjaimról sokat lehetne még mesélni, de most fáradt vagyok. C U later.

Show goes on

Jelesul a farewellparty, amit mi Csabaval meg Andrew-val (well, eredetileg ok ketten, en csak kesobb pofatlankodtam bele) eddig teologiai-stb. beszelgetessel toltottunk. Inspiralo volt, vagy valami effele; kicsit keso van most a proper termon toprengeni. Az angolom is constantly developing (OK, not surely szig. mon.), kar, hogy csak holnapig. Es kozben mar-mar erdekelni kezdett a teologia.
De nem, most jopar evig nem akarok iskolaba jarni.

Ellenben van egy uj almom... de errol nagyon korai lenne beszelni. 5%-ot adok a beteljesedesere, es akkor boven eleg lesz irnom rola.

Valaszt kaptam

Csaba foltette a kerdest, hogy hogy is jutottak a vallasukhoz, igy most mar okosabb vagyok.

A zsido lanykanak az edesanyja ortodox, az edesapja zsido. Szerbiaban persze egyiknek se volt nagy jelentosege ezelott tizenot evvel... (Raadasul mivel a keresztenyseg ferfi-, a zsidosag pedig noagon oroklodik, o ugye egyiknek sem szamitott automatikusan.)
Olyan hateves kora tajan odament a mamajahoz azzal a kerdessel, hogy hisz-e Istenben. Persze, mondta o, hivo vagyok.
A papaja ehelyett azt mondta: Latod, most nem tudok neked valaszolni, mert nem ertened. Sokat kell meg olvasnod hozza.
Hat elkezdett olvasni, es ugy tiz evvel kesobb azt mondta az edesapjanak: Most mar ertenem, hogy mit mondanal. De nem kerdezte meg tobbszor.

A magyar lanyka teljes vallastalansagban nott fol, meg a nagyszulei se jartak templomba(n) soha. Aztan (hosszabb a tortenet, de ahhoz o kene) volt egy ideig buddhista, hindu, de mindig hianyolt valamit. Olvasgatott ezt-azt, es mikor eloszor talalkozott szembe az iszlammal, azt mondta, na nem. De hagyott maganak idot, es olvasott tovabb. Aztan kikotott a mecsetben.

Furcsa ez... Mindig azt gondoltam, hogy minket itt Europaban sokkal jobban meghataroz a kulturalis hatterunk (ha barmennyire eltagadva is zsido-kereszteny), semhogy valaki olyasmiben talalhassa meg a vagyait, aminek ehhez (nagyjabol) semmi koze a vilagon. Mert jo, arab szamokat hasznalunk es kavet iszunk, de...

Ez az ugy engem erdekel. Lehet, hogy kene valami mitinget csapni Szegeden — elso korben mondjuk vagy a mohamedan hallgatokkal, vagy a zsidokkal. :-)

Interreligious (-faith)

Az elobbi beszelgetesen egy ortodox (a gorogunk, Nikosz), egy szerbiai zsido lany es egy muszlim no (fiatalasszony) meselgetett interfaith tapasztalatokrol, elmenyekrol, kilatasokrol. Ketsegtelenul az utolso mozgatott meg leginkabb — mar csak az ismeretlenseg varazsaval is, de nem csak. A no ui. — magyar. A ferje bangladesi, es Angliaban elnek. Kivancsi lennek, mibol valtott (vallast), de talan mindegy. Biztos nem volt igazan hivo (torlesjel alatt) soha, abbol az ember nem fordul ekkorat.
Mindenesetre ha igy, ha ugy: hiteles embernek ereztem a temaban. Looking forward for the continuation.

Gemutliches Beisamensein

Lehet, hogy hasznaltam mar itt ezt a kifejezest: Celjeben tanultam, az egyik esti program szerepelt igy az orarendben. Æs håt a tegnapi aztån igazån ilyen volt. :-)
Egy templomban (!) vacsoraztunk (nem kiserletezem a helyi ekezetekkel inkabb, bar az æ æppen a helyæn van): a templom terebol le volt valasztva egy sarok, de a nagyobb se igen emlekeztetett a „normalis” funkciojara (csak kivulrol, de ugy nagyon). A vacsorat nehany dan resztvevo keszitette el, mig mi bolyongtunk a varosban, volt virag, gyertya, minden, ami kell.
Az asztal tulso vegen valami hihetetlenul erdekes beszelgetes bontakozott ki a holokausztrol es kapcsan egy dan, egy holland es egy nemet kozott.
Aztan el kellett mennem mosogatni, de kinn a konyhaban se volt semmi a hangulat: Bogdan, a roman srac megallas nelkul nyomta a kulonbozo enekeket spanyolul, angolul, olaszul...
Hazafele a buszmegalloban Lukas meselt kicsit a szlovak kormany(v)iszonyokrol... Raneztem Andrew-ra (GB), es arra gondoltam, mit gondolhat ezekrol a magukat parlamenti demokracianak hirdeto es tekinto banankoztarsasagokrol...

Ma eddig egy rendkivul izgi eloadasunk volt The Constitution of EU — Is there any space for God? cimmel. Vajon miert nincsenek katolikusok a CEC-ben?

Mas: megneztem, mennyit koltottem el tegnap egy tonhalas baguette-re es egy tejeskavera. De inkabb nem arulom el... :-(

Halalbuntetes-ellenes vilagnap

Most csak ennyi, de kozben protestansokat tartoztattak le Belorussziaban, itt pedig ismet elokerult valami gunyfilm Mohamedrol... Mert nem birnak nyugodni a nepek?!
Kellene csinalni valamit ennek kapcsan 1½-en. Illetve 10-en, csak a danok a 0 helyen a ½-et tartjak a billenyuzeten.

Ko:bnhaun :-)

Eso elott, eso utan (eso alatt): Koppenhaga yeah. :-) Volt benne egy parlamenti latogatas (az az erzesem, hogy Ny/E fele haladva a parlamentek egyre kevesbe veszik komolyan magukat: itt pl. semmifele security controll nem volt; kepzeljuk csak el ezt Tbilisziben, Bukarestben vagy akar csak otthon...) egy max. 35 esztendos kepviselo lanykaval (spokesman for the church relations); aztan a „tuloldal” kepviseleteben egy lelkesz ficko (representative of the Danish Lutheran Church in the World Council of Churches) az evangelikus katedralisban. Majd vaporettozas a csatornakon — nem is lett volna vele semmi baj, ha nincs irgalmatlan huzat, es kicsit tobbet hallunk a guide-bol.
De most muszaj raneznem az MNO-ra (nem is annyira az otthoni, mint inkabb az itteni esemenyek miatt), szoval az esterol majd legkozelebb.

Ujrairt

Az elobb kifejtettem, hogy nem tudok eletet verni a fenykepezogepbe (helyesebben kapcsolatot a fotomasina es a szamitogep koze), pedig megis.

Igy aztan a varos, a templom es az iskola official website-ja utan (amelynek a jobb folso sarkaban eppen a kollegium lathato, ahol lakunk) ideteszek Nektek egy kepet a temetorol, mert mar-mar veri az angol tipust.

Az, hogy a szoveg ala keruljon, meg odebb van... Most megyek filmet nezni (Adam´s Apples).

Nehany szo a dan gasztronomiarol

Az itteni etetesunk tukreben, persze.
Reggelire muzlifelek vannak, egy nagy talban joghurt, es feher meg barnacukor. Valamint kenyerfelek meg egy kicsi, „suru” (ertsd nem az az otthoni vizes-) zsomle — es altalaban mindegyik meleg. Ezekhez lekvar dukal. Nem tudom, hogy bolti-e, de finom. Ja, meg sajt is volt, valami fel asztalnyi szerkezettel lehetett lapokat vagdosni belole.
Aztan kave: tegnap sutivel (csokis meg nemcsokis piskota), ma darabolt uborka (!) æs gerezdelt narancs volt melle. :-) A kave egyebkent hosszu, amit en kevesbe kedvelek, viszont nem fenyeget a szivdobogtatas legalabb. (Persze itt is tartom magam a min. 1:1 aranyhoz a tejjel. Ami 0,1%-os amugy... es igy sem vizizu.)
Az ebed is svedasztalos, mint a reggeli: salatak (jobbara reszelt kaposztafelekbol), kulonb-kulonb ontetek, sajtok, mezes dio, halfelek, sonka...
Delutan van meg egy „more coffee” cimu szunetunk, aztan vacsorara tegnap fott hus volt, szosz, krumpli es salata.
Aztan vannak szamomra igazan meglepo dolgok: pl. diot, tokmagot es szotyit ugyszolvan barmibe kepesek tenni a salatatok a sutiig. Es ha „sweet is reallz sweet in Bosnia”, as the Sarajevo guide told us, akkor sweet has really not too much to do with sweetness in Danmark. Gondolom, ez is a Peter-fele eszak-del tengely menten valtozik. :-)
De akarhogy is: bejon nekem az itteni taplalkozasi hagyomany.

Csuda

ez az orszag, vagy legalabbis ami keveset eddig lattam belole. Pl. van elovarosi-kornyeki tomegkozlekedes ejjel 1-kor. Es kb. minden a kilincsnel bonyolultabb gepezet maskepp mukodik, mint kb. barhol, ahol eddig jartam (ideertve Gruziat is).
A szelektiv hulladekgyujtesre meg kiterek, csak hadd ne most. A temetorol meg talan kep is lesz, csak tudjak venni valahol elemet, mert a telepet persze elfelejtettem. Ahogy a szoknyamat, a telefontoltot, a furdos papucsom es a kisollot is. No comment.
Viszont a nap ket mondatat mindenkeppen megosztom most Veletek:
"Church is institutionalized conflict."
"Me, as a German, speaking about genocides... (I wanted to say I am quite used to it, but...)"

Megy a hajó, irány észak

fütyülnek a tengerészak.
Illetve hát megy a repülő, és fütyülnek a pilótákok, de sebaj.
Legközelebb valószínűleg már Koppenhága tájáról írok.

4 óra

Tegnap asszem kicsit túladagoltam magam koffeinből, úgyhogy h3-ig gond nélkül dolgoztam. Meg is lett a tananyagfejlesztés, meg a Zöldsziget is majdnem (értsd megcsinálható mennyiség maradt mára. Miután kialszom magam, persze..).
Amúgy pedig úgy kell minden hüje budapestinek. :-P Nálunk legalább az ötből 3 lehetséges polmes rosszabb lett volna a megválasztottnál. :-7 Ő ugyan „egy háztartás költségvetésével sincs tisztában, nemhogy a faluéval” (by édesanyám), de na.
Megyek haza aludni. És közben jó emlékezetemben forgatom a tegnap délelőtt szentendrei-vörösvári juditos-balázsos óráit. :-) De erről most tényleg nincs kapacitásom többet írni.
Olvassátok el (vagy hallgassátok meg, csak nem tudom, működik-e) a köztársasági elnökünk tegnap esti beszédét. ha valami, hát ez korrekt.

Nők Lapja

Itt is meghirdetem: kb. 1970-től '80-ig kb. teljes sorozat Nők Lapja vihető el tőlünk bármikor. De édesapámat ismerve a kárpát-medencei kiszállítás is megoldható. :-)
Különben Pomáz, az édes, egy rémes tegnapi rohanás után (20 perc összepakolni, lezuhanyozni és kiérni a vonathoz; ennek folytán lenn is maradtak azok a dolgaim, amik a tananyagfejlesztéshez kellenének...).
Megjártam Szentendrét is, persze nem volt nőgyógyászat. De vettem magamnak zsebatlaszt, mert a múltkori gyömörei kalandozás bizony megmutatta a zsebtérképem (Mo. A/4-esben...) korlátait. És megállapítottam, hogy Szentendre azért így fél Európa (bár mégoly felületes) bejárása után is az marad, ami.
Este fölavattuk a renovált elsővilágháborús emlékművet a Hősök terén, utána meg társasoztunk egy jót a cserkészekkel. Pizzával, naná. :-) És örültem, mert nem vált parttalanná az egész.
Ma meg persze zöldszigetelnem meg tananyagfejlesztenem kellene, de nemigen fognak menni...

Teljes a káosz

A vezetésről most éreztem először, hogy menni fog. Nem holnap, de fog.
Aztán vásárolgattam, fölbuzdulva azon, hogy tegnap megint jóval több lé volt a számlámon, mint lennie kellett volna (apropó, tegnap „kerestem” 5000 forintot 10 perc alatt — de ezt majd ha lesz időm), közben kerestek telefonon, de a lelkes-gép ugyebár nem ismeri föl a hívókat, de be nem mutatkozott senki...
És most mindjárt jön Markus meg a püspök, és valahogy kevés kedvem van hozzájuk. Bár az angolul beszélés talán lelkesíteni fog kicsit.
A dél utáni IC-vel pedig haza.

Telefon-mizéria

Az történt, hogy kölcsönadtam a jó kis kártyafüggetlen telefonom (az orange-os kártyával együtt) Iminek, aki holnap indul Marosvásárhelyre konferenciázni Verával.
Előtte megmutogattam neki a menüt, hogy hogy találja meg benne a számom, hogy tudjon nekem sms-t írni, stb., stb.
A kezembe nyomta a saját pannonos gépét, majd el.
Én meg, miután beleügyeskedtem a kártyát, rájöttem (jó, rávezettek), hogy az összes számot a készülékben tárolom. :-7
Így tehát teljesen nyugodt lélekkel tudom itthagyni Petinek a SIM-kártyám, hogy legyen mivel szerelnie az orgonát a Dómban (ti. két katolikus telefonnal, CB-ként). És gyakorlom a függetlenséget.
Meg a középtávú memóriámat is edzhetem, mert ugyebár az összes emlékeztető is Imit fogja emlékeztetni...

Különben a napot Újszentivánon töltöttem, és jó volt nagyon. Ahhoz képest meg, hogy mennyire semmi ötletünk nem volt a tananyagfejlesztésre, különösen. A végére teljesen összeállt a kép. Más kérdés, hogy még ki kell dolgozni... lehetőleg szombatra, bár talán érvényes a határidőt követő első munkanap szabálya... de keddig még a Zöldszigettel is végeznem kéne. És ha holnap stoppolok, az ugyan + 2000-2500 Ft, de -2 óra gépidő. Meggondolandó.
Ráadásul akkor ma kéne összepakolnom. Ez asszem döntő (ellen)érv.

Puszika

Na, ettől égnek áll a hajam. Az előbb is hallottam a könyvtár aljában (rendszerint émelyítően édeskés hangszín társul hozzá, bár ez ezúttal elmaradt — nyilván véletlenül), és ismét kedvem lett volna nekiugrani az illetőnek.
Hát, nem vagyok valami toleráns újabban.

Reggeltől délutánig nyomtam a Zöldszigetet, de ha belegebedek, se készül el a hétvégénél előbb. Ciki, de így, hogy kb. rajtam maradt a karitatív fórum, már lelkierőm se sok maradt, nem csak kapacitásom.
És ott lenne még a tananyagfejlesztés, de mint mindig, most is a Talentum az utolsó a sorban. :-(

Ötre bejöttem Köztes-Európára, csendes esőben, jó illatban indultam, aztán rázendített, de így se volt vele semmi bajom.
Az óra elmaradt.
A drapp fölsőmet befogta a piros esőkabát.

Most megírok még egy levelet a fórumról pár cégnek, akik kérték, aztán takarítás a Lelkesen, majd katekézis. Jó Danit hallgatni, kíváncsi vagyok.

Ro-mánia

Egy fotópályázat díjazottai: „Ezt láttam, ez tetszett, ez fájt” Romániában, turistaként.
Gabssy jobban, beszéltem vele reggel. De még csak átmenetileg, ha éppen beinjekciózzák.
Megyek vezetni. Nincs kedvem, és ez nem fog javítani a teljesítményemen.

Legmagasabb iskolai végzettsége: egyetem

Ez az elmúlt hetek egy meglepő érzése-tapasztalata volt. Ennél többet ugyan továbbra sem érek vele, de na.
Aztán.
Gabssy éppen kórházban, vesekővel. Jaj.
A püspöki hittan határozottan biblikus előadás képét öltötte, és egyedül az menti, hogy a bácsi érthetően fogalmaz, és jó csevegő. Meglátjuk.
Tanatológiára eljött a kedves Dudits, és hátha megleli a helyét. A karitatív fórumot is mondtam neki, azt mondta, fölírja, és köszöni.
És a napokban függvényeket rajzoltunk és elemztünk Julival. És rettenetesen élveztem. :-)
Ibolyácskát pedig Isten éltesse!