csillagcsillagcsillagcsaknemtudomholvanasárincsillagcsillagcsillagcsil
Adásunkat mindjárt megszakítva kezdjük: Juli telefonált ebben a percben, hogy az ágya alatt, jó mélyen, megtalálta az elveszettnek hitt pénztárcát. Vagyis nem kell másfél hónapon belül új személyiért és bankkártyáért folyamodnom. Jó az Isten, jót ád...
lagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsillagcsi
Szóval. Esztergom, Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Mindenmás Komplexum, Forrás-Pont?, CIQ (Civil Intelligencia -- Keresztény Nonprofit Partnerség) konferencia. A regisztrációs-információs szerepében tetszelgek reggel óta, kiegészítve egy tegnapi esti ronggyá ázással (kétszáz méteren... és utána még úgy félórácskát várhattam a buszra -- a Nagy Cselről majd később), degeszre vacsorázással (milánói borda), minimális, rettenetesen kreatív munkálkodással (névtábla-gyártás) és elaludni-nem-tudással (fél 1 felé azért sikerült).
Amikor éppen nincs senki, akit regisztrálhatnék-informálhatnék, akkor meg a KIFE-nek korrektortúrázom a jövendő felnőttképzési kézikönyvüket. Egy fejezet' már végigcsináltam, Fodor Gáborét -- és nagyon profi, tényleg szemléletváltó, vagy inkább -erősítő, mert azt hiszem, hajlottam én az ilyesmikre mindig. Sajna a maradék két meglevő fejezet a felnőttképzés törvényi és forrásbeli feltétleievel foglalkozik (ellentében ezzel, amelyik a mentálisakkal).Korrektúra-ügyileg pedig azt akartam még megemlíteni, hogy Pareto szemlátomást itt is érvényes: az időmnek kb. 20%-a ment el azzal, hogy végigolvastam a szöveget, és három-ötsoronként beleütöttem egy-egy vesszőt. A maradék 80 azzal, hogy egységesítettem a hivatkozásokat; fölhívtam a szerzőt és rákérdeztem két értelmetlen mondatra, egy idézetre és egy formai problémámra; valamint kikerestem három tanulmány szerzőit a neten, hogy következetesen tudjam jelölni őket a lábjegyzetben.
És, amint az a címből is kitalálható volt, van walkie-talkie-m (walky-talky? vagy "mindegy, csak következetes legyen!" by T. M. F. I. t. úr?), és nagyon vicces, bár igazából csak a reggeli (és nagyon is mérsékelt) fejetlenségben használtuk. De akkora az épület, hogy tényleg nem hülyeség. Állítom, Pannonhalmán kívül ekkorát nem láttam itthon. Alsóváros elbújhat mögötte (a kvadrum kb. hasonló méretű lehet, de ez három (teljes) szintes és valahogy sokkal masszívabb).
A szobánkhoz (Juli, olyan kártyával működik az áram, mint Hajdúszoboszlón! és mágneses ajtó is van kettő) 83 db lépcső vezet le a konferenciaszintről (ami a város szintje...), ráadásul vagy tíz belőle -- fölfelé. (És a fele az Isten szabad ege alatt.) Szóval van tér aerob edzésre. :-)
A folyosón, éppen előttem az MTI fotókiállítása van kitéve 50 év képeiből -- egyik-másik egyenesen zseniális, de hiába próbálnám leírni őket, lehetetlen. Persze Szegedre nem hozzák (legalábbis a plakáton már csak Győr van).
Elvileg úgy egy óra múlva mára elhagyhatom a vártát, de addig még meg kell érkeznie Máriónak (Kerkai-díjat kap). Hanem én most megyek, és szépen publikálom ezt a postot az irodából. (Szerencsére 4 x 1,5 órára kb. mindenki eltűnt a színről napközben -- forgószínpad van.)
Ja, és még a Nagy Csel. Esztergom vasútállomásáról két busz indul: az egyes és a hatos. Óránként, félnyi eltolással: az egyik félkor, a másik egészkor. Úgy is mondhatnám, az egyik a húszas, a másik az ötvenes vonathoz igazítva. És én persze a másikkal jöttem...
((Míg a linkeket böngésztem, ideért Márió, nem kellett eldajkálnom, de jó.))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése