2005. július 31.

Üres a ház


Kaptok egy újabb Luca-fotót, annál is inkább, mert rövid idő, és nem látjuk többé (jódarabig). Egyúttal bemutatom a bátyámat is, aki mostanra valószínűleg már becsekkolt a Ferihegyen, és holnap egy ronda luxemburgi kockaépület 9. emeletén kezdi meg a munkát. (A kép vendégségben készült.)

Amúgy én már nemigen fértem volna be az autóba (Timi is hazatér Kécskére két hétre, úgyhogy bőven volt cucc), meg amúgy is célszerűbb volt reggel mennem el misére, tehát így tettem. Ismét meg kellett állapítanom, hogy az én vallásosságom kifejeződésének a népénekek éppen olyan jó eszközei lehetnek, mint a gitárosak meg a gregorián (miközben természetesen megvannak a szeretem-nemszeretem énekeim — na jó, gregoriánból inkább csak a szeretem-jobbanszeretem), szóval nem bírhatom megérteni azt az elkeseredett küzdelmet, amit a két nézet képviselői hajlamosak folytatni egymással. (A gregorián általánosan elismert és kedvelt, még szerencse.)

Nincsenek megjegyzések: