Édesapám idestova hatvanéves kollégája tegnap bejelentette, hogy elválik, és albérletbe költözik a nála 20–25 évvel fiatalabb, amúgy férjnél levő és mindeddig kisfiát nevelő titkárnővel. (A fickó nagyapa.) That's what they call Torschlusspanik? Mondanám, hogy röhejes, de...
Egyébként ma az elhagyandó feleségen túl Domján Éva jelentkezett egy törött szárnyú rigóval; befutottak Gyurgyikék (mondjuk ők csak egy kis vasárnapi csacsogásra); becsöngetett Imike, masszív alkoholista "házi hajléktalanunk"; valamint jó félórát dolgozott Jenő, a nemkevésbé italos lakatos... Minden hülye megtalál minket, nem vitás. Talán még Szekeres András, az öt(!)diplomás és ugyanennyiszer elvált, öngyilkos hajlamú orvos hiányzik, de nem festem a falra inkább.
Amúgy... új blogot akartam kezdeni, de aztán mégse. Tegyük föl, hogy még mindig hiszek a személyiség folytonosságában. Végülis nem készülök elégetni a kamaszkori naplóimat, és ez állítólag ennek a jele.
Megyek vissza korrektúrázni. Wass Albert kísért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése