
A szép az volt benne, hogy láttam, ahogy a papám locsolja a pezsgőt
mellé, de hirtelen meg se tudtam szólalni a csodálkozástól, hogy ő nem veszi észre. Ő meg persze észrevette, hogy a hasán csorog le, s azt hitte, túlhabzott, de belenézett a pohárba, és az még félig se volt... Eltartott egy ideig, mire azt mondta: – Ez a pohár lyukas!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése