Arról, hogy mi is történik velem/körülöttem mostanában.
Megállíthatatlan vénülésem újabb állomásaként időközben betöltöttem a 28-at, és fura arra gondolnom, hogy ennyivel nevelhetnék már négy gyereket vagy végezhetnék valami alkotó munkát is... ehelyett itt, így. És végsősoron mégse rosszul.
Bár a TIK-nek nem kellettem könyvtárosnak, nem is tudják, kit hagytak ki. Sóhaj.
Azóta beadtam egy újabb jelentkezést, a munka érdekel + szakmába is vág valamelyest, de pesti. Ráadásul a múlt szerdai „küldje-be-az-önéletrajzát-még-ma” óta néma csönd... kétséges ómen.
Az új telefonnak azóta egy-két használhatóbb funkcióját is fölfedeztem, de összességében még mindig több dolgot bonyolítottak túl, ami eddig működött, mint fordítva.
Befejeztem a Gilgamest, bele is jöttem, de az akkád líra / filozófiai versek valahogy kevésbé izgatnak.
Pár perce elküldtem Áronnak a sza*dolgozatot, a hajam égnek áll az OpenOffice egynémely baromságaitól, de csak kiszenvedtem végre magamból. Még nem nagyon merem elhinni.
18.20-kor indul a repülőm (becsekkoltam online, így 17.55-re kell csak ott lennem, éljen): JVC Link Weekend, Manchester maradék múzeumai Áronnal, Szent Háromnap a jezsuitáknál. Be jó lesz!
Megyek is, ideje összepakolnom.
PS: Lehet, hogy kint megint ide fogok írni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése