Hanem ha már így belejöttem a szerelésbe (nem röhög, több különböző csavarkulcsot kellett előszednem és munkába állítanom a művelethez, mégpedig közben a bovdeneket is kerülgetve), visszaballagtam még egyszer, és vettem egy szépséges sárga csengőt is (hogy harmonizáljon a váltókarok közepével, bár ez sajnos innen nem látszik). Meg is vettem, föl is tettem.
Már csak lábravaló macskaszemek kellenek (igen-igen, az a cseles fajta, amelyiket gyerekkorunkban óraszíjnak használták, hogy csak úgy odacsapsz vele, és rögtön rátekeredik), valami kosár-féle, tisztességes (fém) sárhányók, meg sima külsők, és már készen is lesz a jó kis városi bicikli. :-)
Bár félő, hogy mire ezzel a tempóval idáig eljutok, éppen hozzáírhatom a babaülést is...
3 megjegyzés:
"hozzáírhatom a babaülést is..."
juli: valamiről lemaradtunk?
zsófi: ilyen jó volt a hétvége?
:-)
Nekem tetszik.
Hát, annyira azért sose zárkóztam el egy ilyen eshetőségtől, nem...? Ha a prizma + a csengő 9 évembe telt, akkor azért sztem van esélyem...
Megjegyzés küldése