Furcsa arra gondolnom, hogy ami másfél-két hónapja az időm és a gondolataim túlnyomó részét kitette, most egyetlen éjjel lefutott, és már csak némi munka (visszacuccolás, köszönőlevelek, sajtó-összesítés), és vége teljesen. Halálosan fáradt vagyok, pedig aludtam az éjjel is kétszer, meg délelőtt is (szintén kétszer, a kettő között mosógépszerelő és hálózsák-biznic MrDobóval). Mikor felébredtem, ragyogott a nap Juli szobájában, de mire térültem-fordultam, beborult, és olyan sötét lett, hogy reményem sem maradt a feléledésre.
Jó lenne csinálni valami mérleget, miféle közvetlen és járulékos hasznai voltak az egésznek, de most ehhez sincs erőm. Fáj a szemem, és valahogy összességében mintha egy hete le se ültem volna.
Viszont a délelőttnek volt két nagy híre, ezeket még muszáj ideprüntyögnöm. Egyrészt még a vonatról telefonált Pumukli (itt voltak Frodóval a kipakolástól hajnali ötig), hogy mi lenne, ha csinálnának fönn gyűjtést a „gitárbaleset” áldozatának megsegítésére: Antus ui. egy rossz pillanatában egyszerűen ráesett a kitámasztott hangszerére, amitől az egyetlen reccsenéssel kettétört. (Utána rá is taposott dühében — mint a petárdarobbanás.)
Másrészt küldtem egy msg-üzenet' Péternek (bár appeaered to be offline, de hátha csak rejtőzködik), hogy megvagyok épen, meg effélék — mire két percre rá írt egy sms-t a húszas számáról, hogy hívjam már föl. Mint kiderült, szerdáig itt van (Bp.-Győr), és ennek örömére megnézi a Nyugati aluljáró eseményeit is. :-) És ez jó, azért is, mert magam is töprengtem, hogy föl kéne nézni több okból is, s így most legalább az az illúzióm megvan, hogy lesz kinn valaki részben az én kampányom nyomán. ((Péter, javíts ki, ha semmi közöm az ötlethez.))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése