Luxemburg rendezett, de nem sarkosan. Szemét nincs, lakók se nagyon. Gyereket még nem láttam, nyugdíjast néhányat, meg a pályaudvar körül volt némi élet. (Az első, aki föltűnt, egy mankós néger anarchista volt. :-))
Voltunk a temetőben: kövezett, és nagy tálakban viszik ki a virágokat. (Valószínűleg nem lopja el őket senki.) A gyertyagyártás monopólium lehet, mert ahol volt (olyan nagy, piros, csavaros fedelű műanyag tokos), ott mind egyforma volt. Semmi központi kereszt, ellenben egy hely sajátosság: minden sírkövön van egy kis bronzdobozka egy ágacskával.
Luca unokahúgom egyre gömbölyűbbnek látszik. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése