Kedvetlen keddre szivatós szerda

A tegnapi nap majd' ugyanolyan trén sikerült, mint a hétfő.
És este, mikor azt hittem, a húzósabb résznek vége, zsigeri irigység-gyűlölet ébredt bennem egy barátom iránt, aki ismét helyetttem valósította meg egy — amúgy az én oldalamról minden realitást nélkülöző — álmom.
Ma pedig a dékáni hivatalban kezdtem. Másodikként értem oda, ehhez képest éppen 1 órába telt, mire le tudtam ülni az ETR-es ügyekért felelős Login (!) Adrienn elé. Ebben benne volt az a csaj is, aki kétszer sorolt be elénk, másodszor úgy, hogy reményem se volt beszólni neki.
DE gyönyörű idő van, mindjárt megyek is sétálni a Tisza-partra. És délután talán még a Rokonok is belefér. (...) Azaz mégsem, mert elkésnék az általam vezetendő Talentum-megbeszélésről...

A telefont Gabssy lehozta nekem, de úgy megszerettem a gondolatot, hogy nem lesz, hogy simán otthon hagytam, mikor elindultam KRESZ-re. Eddig jó. (A függőség leküzdése...)
A tesztjeim közül ismét az első sikerült a legjobban, 10 hibaponttal, ami ugye a határ, szóval erre nem építünk.
Módszertanra nem mentem be, ami nem bizonyosan volt jó ötlet. Sőt.
Szeretem ezeket a hétfő estéket.

Hajtépős hétfő

Délután KRESZ-házivizsga, és könyv még mindig nem volt a kezemben.
Amúgy meg jól le vagyok fáradva a román melléknevek egyeztetésétől (hogy alakulhatott ki, hogy többesszámban is vannak nemek?!).
Holnap (ha sorra kerülök) referálok kontrasztívon, és ahogy magamat + a szövegeket ismerem, a tanulmányból egy hangot se fogok érteni.
Tiszta szerencse, hogy Mace a héten nincs, bár a múlt hétfői módszertanon egészen megmotiválódtam a határozott (gy. k. „tárgyas”) ragozás megtanítására. Viszont ma estére ehhez valami feladatot is kéne gyártanom.

Szakad a hó

Itt legalább függőlegesen, de Papa az előbb telefonált a Hortobágyról: ott vízszintesen. És minden két kilométeren van valaki az árokban.
Timivel beszélgettünk egy jót az éjjel.
Most pedig maga Antal atyánk kezd a Katolikus Rádióban misézni, azaz hát persze a kápolnában, de élőben. És mi tagadás, a pomázi hívek danolása se hangzik sokkal jobban a rádióban, mint bárki másé. De mégis csak a miénk. :-) Meghallgatható itt, sajnos csak ma.

Behoztam a restanciáim

alvásban legalábbis, ezzel a mai kb. 12 órával.
Damoklész kardja azonban továbbra is a fejem fölött; egy órán belül pedig jön Timi és Lucka, és onnan kezdve még kevesebb kedvem lesz pályázat' írni.
Keserű az élet.

Hamvazószerda vérontással

Mindenek előtt amit már jó régen ide akartam tenni, csak valahogy mindig elmaradt: a zseniális Brazilizátor.
Amúgy egy egészen szokványos, kisebb képzavarral (vagy ez inkább tautológia?) hétköznapi hamvazószerdában vagyok, délelőtt vért adtunk Zolival, és kaptunk hozzá kulcstartót, meg, ami már igazán nem semmi, ingyenes belépőt a mórahami fürdőbe!
És abszolút jól éreztem magam végig meg azóta is, bár Paffy megjegyezte, hogy akkor ezért vagyok ilyen sápadt. Na de ennél nagyobb bajom ne legyen.

After homeless

A nettelenség átkaként blogtalan is lettem újabb időkben, így hát meg sem kísérlem öszeszedni, mi minden történt a péntek óta eltelt fél élet :-) során. Néhány címszóban azért: szombaton Talentum, kísérleti egynapos, s a kísérlet meghozott minden várt eredményt és tapasztalaltot, Edóval pedig jó együtt dolgozni. Este Andi ottalvósan, nagy beszélgetés; majd vasárnap 6,5 óra utazás 4 óra Budapestért, Podmaniczky utca, Deák és Nyugati tér, tea, zene, barátok és ismerősök. Tegnap semmi izgi estig, akkor viszont Bálint vasárnapi születésnapjának és a 2001-es húshagyókeddnek boldog emlékezetét ünnepeltük a kollégium konyhájában unicummal és sörrel. Jó vót.
Ma meg Nagy Bevásárlás a cégnek, LT, katekumen-kiválasztós mise, részemről ugyan csak a feléig, mert Pepe pécsi buszára várakozván jó fél órával később kezdtünk — így is megérte, szép volt nagyon, s a katekumen-liturgia picit mindig a saját alapjaim újragondolására késztet. Aztán homeless néhány hírrel, amelyek eddig elkerültek, de nyugodtabban is aludtam nélkülük. Na, ez van.

Most ellenben annál csalódottabb

Azaz nem is most, tegnap voltam. Na de ekkora lúzert azért tényleg ritkán láthatni. Fél nyolckor jöttem rá, hogy a ruhám Pomázon van. Amúgy semmi extra, a ballagási ruhám, de valahogy annyira beleéltem magam, hogy rögtön tudtam, hogy akkor otthon maradok. Hiába cipő és hiába hajvágás, valamint hiába a számtalan szebbnél szebb ruha ígérete Anditól abban a percben. Sóhaj.
Végül kivettük és megnéztük Julival és Melittával a Bella Marthát, és három pizza és három tábla csoki közepett megnéztük. És mivel egyben csak németül volt hajlandó lejátszani, kb. húszperces blokkokban file-onként megnyitva.

De korántsem csalódott

Zajlik az élet, az este ittunk Gabssyval és Tamással (Unicumot meg Krupnikot felváltva, hmm), reggel Alsóváros Julival (kissé szétesve, hmm), aztán délelőtt picit a PC-ben tűnődtem Petivel a könyvtárán, majd hiába kerestem alkalmi-is-meg-utcai-is cipőt. Edóval összeraktuk a szombati projekttervezést, jó lesz; majd KRESZ, ahol helyenként egészen strébernek éreztem magam (máskor persze jól elszúrtam a válaszokat).
Itt egy jó kis fotó-összeállítás látható, van benne néhány egéssz zseniális reklám; itt pedig végre kiderül, hova költözik az Insomnia (márciusban).
Megyek vacsorázni.

Post Claudipolis

Egy rövid (cs-v) kolozsvári kitérő után ismét itthon. Liminális idő volt, hosszabb-rövidebb találkozások sorával, két színielőadással, számtalan műemlékkel és kocsmával.
És most visszazökkenni az egyetembe...
Tegnap volt az első KRESZ-órám, igen hasznos dolgokat tanultam, mint pl. hogy hányféle gépjármű van, vagy hogy ha dolgozik, a kukásautó behajthat a buszsávba. Mindenestre korántsem volt annyira unalmas, mint vártam, bár nóvummal legfeljebb a terminológia szolgált (de még mindig a „forgalomirányító fényjelző készülék” a kedvencem,a mit még a gimis biciklisKRESZ-ben tanultunk volt a kedves Jocóval).
Tegnap délután megvettem a HP6-ot (aztán majd Imi megveszi tőlem, hihi) — emberemlékezet óta nem olvastam egyszerre 350 oldalt... :-) Igaz, ennek az lesz az ára, hogy aludni fogok kontrasztív nyelvészeten, de hát na, azt kishíján sikerült a múlt héten is. (Azaz nem, akkor nyelvtani tőáblázatot bütyköltem Macénak a főnevek eseteiből. :-) )

Mit üzen a rádió?

Katasztrófa, milyen történetek vannak. Persze az oldalt véletlenül sem találom meg a radio.hu-n.
Amúgy: Atyánknak tegnap jó oka volt nem jönni estig, elmentek megnézni Sz. Gyula házát. Traumatikusan hatott rá az élmény, Titeket most nem sokkolnálak vele.
Ma Koczka volt itt Kolossal, és egyúttal helyesbítés is következik: a legkisebb családtag a Rozi nevet kapta (nem Zejke lett végül). Elnézést.
A WiWen megjelent egy újabb igen kedves régi (?) ismerős, remélem, válaszolni is hajlandó lesz az üzenetemre.
És itt van még a világbanki esszéverseny, nézd meg, ha érdekelnek a globális problémák.

Hazajöttem

Semmi nem történt ma, hazajöttem, mosogattam, teregettem, vasalgattam, chateltem Péterrel, és most nagyon szeretnék carcassone-ozni, csak édesapám nem bír hazajönni sehogysem.
Ibolya pedig azt írta az előbb, hogy csak vasárnap megy vissza Kolozsvárra, ami nagyon szomorú lenne.
Ja, és jön Cili, ami jó nagyon.

De miért

kell mindennek szétesnie hetente kétszer, hogy aztán minden alkalommal úgy kelljen kimásznom a romok alól?! És miért nincs kedvem inkább építeni --- valami biztosabbat?

Újabb unlock

Csak mert a korábbi nem tud 3410-est. :-)

Hátha így is szerencsém lesz :-)

Ezt most kaptam.

Kedves Ismerős!

Tegnap kezdtük el az egérkezelést vizsgáló kutatásunk eddigi legnagyobb szabású felmérését. Ezen a héten és a jövő héten több mint ezer embert várunk, akik egérkezelési mintáját begyűjtjük.

Azért írok, mert ez egy igazán kivételes alkalom, hogy te is részese legyél egy nagyszabású kutatásnak! :-)

Aki eljön, ajándékot is kap!

Ha tehát felkeltettem az érdeklődésed, és van egy kis szabad időd (a felmérés csak 8-10 perc), látogass meg 16-áig bármely hétköznapon 9-18 óra között az ELTE Lágymányosi campusának északi épületének hetedik emeletén a 7.16-os teremben (Médiatár).

További érdekességek a kutatásról itt:
www.algernon.hu

Üdv,
Péter

u.i.: és persze küldd tovább ezt a levelet, és szerencséd lesz :-))

Lúúzeer

Ma két órám volt, mindkettőre rosszkor mentem. Mondanom sem kell: később a kelleténél.
Ráadásul reggel nem mentem ki Újszentivánra, hanem megvártam, míg BÁgi bevánszorog hozzám. Na jó, Péter elhozta, de akkor is, van némi lelkiismeret-furdalásom miatta. Viszont egy fél órája maradt még feküdni a végén, mert meglepő gyorsasággal összeraktuk az életmenedzsmentet nagy vonalakban. Azaz hát persze én raktam kevésbé, de a lényeg, hogy csak meglett.
Délután végre bevezettem néhány tucat VIP-telefonszámot a lelkes szép új regiszteres füzetébe, mert eluntam az örökké elvesző cédulákat. A vicces az benne, hogy keresztbe-hosszába hivatkoztam mindenkit, mert mi sem minden mesterember nevét tudjuk, nemhogy majd a későbbi korok. Így tehát kb. így fest a dolog:
az A-nál: asztalos => Erdei Béla; majd
az E-nél: Erdei Béla (asztalos) 30/xxx.
Most pedig tartalomfejlesztettem kicsit a Trindexnek, valamint csacsogtam egy sort Gáborral, és még korrektúrázni is fogok neki. Nagyon hasznos nap van tkp. :-)

Énekelsz egy régi nótát,s azt mondod, sokért nem adnád,ó, ha visszatérnénekazok a szép idők...

Délelőtt románóra: sajnos ismétléssel kellett töltenünk, így jár, aki nem nyúl egy idegen nyelvhez két hónapig. De így is élveztem.
Aztán édesapámmal és Sajtos úrral ebédeltem a Roosevelt téren; a legfontosabb news talán az, hogy Apánk tegnap "címzetes docenssé" (!) avanzsált Sopronban. Widám. :-)
Emellett megszületett Koczka unokatesónk második gyermeke: Kolos után Zejke. Baba és mamája is rendben van teljesen, köszönjük.
Valamint meghalt szegény Szilárdf(f?)y Gyula. És magával vitte a sírba Pomáz utóbbi hatvan évének a történetét. Még ha sokat le is írt belőle. R. I. P.
Délután rámjött a véradhatnék, de a vérszopók csak csütörtökön vannak délután is. Visszafelé a könyvesboltok kirakatait böngésztem, és a végén megszületett az elhatározás, hogy veszek magamnak valami jó kis szépirodalmat. Aztán közben eszembe jutott szegény Sorstalanság, hogy minden más miatt félreteszem, és most már tényleg illene... Meg az is, hogy ott a jó kis háziállat, és vehetnék rá valami zenét... Végül Csavargódal lett belőle, most aztán hallgathatom kedvemre az elrongyyolódott magnószalag helyett. :-)

Fogorvos után

Tegnap a kettő-húszassal ismét Pest, "szakkollégiumi erős kávé" Mártonnal, fogorvos (fogkő-leszedés, röntgen, és mehetek vissza még egy tömésre), majd beszélgetés Anitával a Blahán a McCaféban (de mégis, szerintük hogy fér össze a gyorskajás-gyorsélős mekdonelc-életstílussal a kávézó mint olyan?), némi várakozás Orsira, végül Fkénél találkoztunk.
Érdekes volt, legfőképpen azért, mert eleinte vajmi nehezen tudtam eldönteni, hogy "Most akkor mi van? Vagy mi nincs?!" De vszl. semmi változás, csak úgy jól elvannak.
Ettünk egy vagon csokit (belgát, a svájcival úgyszólván ladába se rúghattam), megnézegettük a grúz képeket, megittuk a mentolos szukot, meg ilyesmik. Aztán nyugovóra tértünk, ők fönt, én lent.
Ma meg vissza a nyolcassal.
És most neki kell feküdnöm a kolozsvári homelesses konferencia jelentkezési lapjának, de valami három oldal, angolul... Btw, délután kontrasztív nyelvészet.

Az APEH-ről jót vagy semmit

Az adóigazolást, amitől rettegtem két hete, a néni tíz perc alatt, illetékmentesen és mosolyogva kiállította tegnapelőtt.
Azóta meg megjártam Pestet esment Ernővel, 1 óra 40 perc volt fölfele a belvárostól a belvárosig, tankolással-kávézással. Csacsogtunk egy jót Szisszel a Prága kávézóban, aztán kb. vissza is vonattal és Gabssyval. Azaz előtte még a körúton ráléptem egy galambra, elég szörnyű volt. (De már nem élt előttem se.)
Este hirtelen felindulásból még túrtam magamnak egy pulóvert, amivel most halálosan boldog vagyok.
Ma meg Machéhoz kéne még benéznem a plébániára, de nem tudom, mi lesz belőle. Aztán Gyula, haverok, buli, szauna.
Ja, és még mindennapi linkünk, valami nagyon izgi: Crush Calculator.
Meg fotók Zürichből, bár sajna a legkevésbé sem érdekesek senkinek, aki nem volt ott, azt hiszem.

Mindenki wiwezik

Az előbb visszajelöltem valakit, aki tegnap regisztrálta magát: mára 174 ismerőse lett...
Amúgy meg ma voltunk az Apró Termetűnél, s ismét megállapítottam, hogy bírom az öreg stílusát. "Cinikus áállat..."
-- Más egyéb? -- kérdezte, mikor nagyjából elmeséltük az ügyeinket.
-- Imádkozzon értünk -- így Paffy.
-- Azt én nem tudok. Ahhoz jámborabb embert keressenek.
Aztán mikor másodszor is megkérdezte, van-e még valami, kishíján mondtm, hogy más bűnünkre nem emlékszünk...
Szegény Sári haldoklik. :-( Én meg megyek vacsorázni mindjárt.