A jó hír az, hogy egymást érik körülöttem az eljegyzések. Most persze csak kettő jut eszembe, de tudom, hogy volt/lesz még néhány. A gratulációkkal el vagyok maradva, várnám, hogy majd személyesen, de lehet, hogy esélytelen.
A rossz az, hogy a válások is (egymást érik). Olyan 5 felé jár a sor, mióta hazajöttem Angliából (=azóta hallottam róluk). (Most a 35 alattiakra gondolok elsősorban, azok rengetnek meg igazán.) Pár idegen (ismerős ismerőse, látásból, webről stb. ismerem), de olyan is akad köztük, ahol részben vagy egészben ott voltam az esküvőn is.
Most ez foglalkoztat. (Meg az, hogy lesz-e valaha hungarológus szakdolgozatom.) Azaz, ha pontos akarok lenni: bénít, nem foglalkoztat.
Ideje a hóban sétálásnak.
2 megjegyzés:
Julcsi, vedd számba az azóta született, és születendő gyerekeket is. Hátha javít a kedveden. :)
Köszi, pont ma jutottatok eszembe, hogy Nálatok lesz az ezévi első ismerős baba, azt hiszem. :-)
Megjegyzés küldése