...mindig így volt ez velem, egyszerre csak átvillant az agyamon és már el is követtem azt, amitől nyomban rémületbe és kétségbe estem, hogy aztán kisvártatva mosolyogjak rajta, és egyre biztosabban tudjam, hogy amit tettem, helyesen tettem... Bohumil Hrabal: A városka, ahol megállt az idő
2010. július 22.
És azóta
egy óra ütötte a markom, valami ilyenforma (csak túl nagy, remélem, sikerül becserélnem egy használhatóbbra).
És ma egy üveg whiskey. Amit ugyan nem szeretek, de elfogy azért majd apránként Szegeden.:-) Az esküvő-sorozatról még írok, becsszó.
3 hozzászólás:
cucc! tetszik.
végül lecseréltem (kisebbre és) feketére, de tényleg használható, bevált. (végre nem kell mind a telefonom után kutatnom, h megmondja, hány óra.)
... és a whiskey is elfogyott. Ha el nem fogyott volna, a Julcsa meséje is tovább tartott volna.
Megjegyzés küldése