2009. szeptember 30.

Mr Chan visszatért

A levél tárgya:

Oèekávám Váš e-mail


Üdvözlettel neked érthetõ, hogy talán egy kicsit nyugtalan, mert nem
ismersz, de van egy jövedelmezõ vállalkozás javaslatát a közös
érdekû megosztani veletek. Megvan a hivatkozást az én keresni
valakit, aki megfelel az én dolgom javaslatot. Hadd kezdjem bevezetésével
magam. Én vagyok Mr. Patrick Chan ügyvezetõ igazgatója és gazdasági
vezérigazgató-Hang Seng Bank Ltd. takarásban van egy üzleti javaslat az Ön
számára.

Én akarom, hogy segítségemre lesz a végrehajtó egy üzleti projekt Hong
Kong az Ön országában. Magában foglalja az átadás egy nagy halom pénzt.
Mindent erre az ügylet jogszerûen rántás nélkül megtehetõ.
Kérjük Endeavour megfigyelni legteljesebb diszkréció érintõ
valamennyi ügyben a kérdést.

Miután az alapokat már sikeresen át, a fiókba fogjuk részesedése az arány
jóvá kell hagynia mind a ketten. Amennyiben érdekli kérem küldjön az
alábbi adatokat a gyorsabb a folyamat;

Teljes név
Cím, Állampolgárság
Életkor, nem, Foglalkozás Családi szobor,
Privát telefonszám, faxszám Private.

Én inkább nem éri meg az én privát e-mail cím: <>
és végül azt követõen, hogy én átadják Önnek több formációban
errõl a mûveletet. Kérjük, ha nem érdekli törölje az e-mailt, és
nem vadásznak rám, mert én vagyok a karrierem elhelyezés és az élet, a
családom a tét ebben a vállalkozásban. Bár semmi sem merte semmi szerzett.
A legkorábbi választ erre a levélre, majd értékelni.

Üdvözlettel,
Mr. Patrick Chan.

(Kiemelések tőlem.)

2009. szeptember 18.

Boldogság

Hosszú ideje a leginspirálóbb-lelkesítőbb telefonbeszélgetést adatott lebonyolítanom [ööö] ma este, úgy félórája, még a HÉV-en.
Tamás hívott, ami magában is öröm, de ráadásul arról van szó, hogy meghallgatta Mustó Pétert valahol (talán itt), és közben-utána valami megpendült benne, hogy kellene valamit csinálni hajléktalan emberekkel, talán valami olyasmit, mint Szegeden. Elkezdett beszélgetni a koleszos lakótársaival, és talált párat, akit érdekelne a dolog, úgyhogy azt kérdezte tőlem, hogy volna-e kedvem mesélgetni nekik egy kicsit minden/rről.
És hát hogyne volna. Én ugyanis éppen hétfőn fogalmaztam meg Judit-Anna-Szilvinek, hogy 13 éves korom óta valószínűleg az első tanévet nyomtam végig úgy, hogy közben semmiféle önkéntes munkát nem végeztem. (Ezek egy része mindig olyan kimondatlan, megszervezetlen dolog volt; de az idén semmit, se ilyet, se olyat!) S hát az aligha mentség, hogy tavaly adtam erre egy évet, most akkor a hátralevő időre ennyi.
Úgyhogy most mindenféle foszlányok cikáznak a fejemben, és van miért élnem szerdáig. :-) De jó, de jó.

2009. szeptember 15.

Babákok

Azt hiszem, megfeledkeztem Jakabról, akinek a mamájával még találkoztam egyik vasárnap este -- s másnap reggelre megszületett.
Ma pedig Anna Etelka megérkezésének a híre ért utol, be jó, be jó. Isten hozta mindkettőjüket erra a világra (amely biztos nem a lehetséges világok legjobbika, de azért ennyivel többen dolgozunk rajta). :-)

2009. szeptember 12.

Az unalom öl, butít és nyomorba dönt

... bár igazából nem szólhatok semmit, mert ma sikerült megkaparintanom korrektúrára a következő kiállítás feliratait, szóval nemcsak tudom már, hogy miből jött a KÖZÉRT, de még valami hasznosnak mondható munkát is végeztem (fél órában. Plusz mondjuk még 1 teremőrzés).

2009. szeptember 10.

Tegnap esti kép

A szép az volt benne, hogy láttam, ahogy a papám locsolja a pezsgőt mellé, de hirtelen meg se tudtam szólalni a csodálkozástól, hogy ő nem veszi észre. Ő meg persze észrevette, hogy a hasán csorog le, s azt hitte, túlhabzott, de belenézett a pohárba, és az még félig se volt... Eltartott egy ideig, mire azt mondta: – Ez a pohár lyukas!

2009. szeptember 4.

Újabban

Furcsa nagyon ez a tömbösített dolgozás - nemdolgozás. Nagyon el tudok szokni a múzeumtól akár két nap alatt is...
Itthon teszek-veszek, például már csak az asztalom felszíne van hátra a rendrakásból -- meg az alatta álló doboz, de azért egyszer már azt is kirostáltam. Tegnap megnéztem másfél blokkot a BUSHO versenyfilmjeiből, és nem voltak jók, sajnos. Viszont szert tettem egy húsos szakácskönyvre, és már-már kedvem van kipróbálni, pedig úgy elszoktam a húsevéstől, hogy nagyon.
Ma délután a terv szerint meghallgatok egy előadást Christiania in Art és egy másfajta urbanizáció címmel a VAM Designban, estve Kiskunfélegyházára vagyok hivatalos Jani--Zita--Áron-buliba, amivel az az egy ciki kicsit, hogy ezidőtájt jön Timi a lánykákkal, és mire én vissza, addigra ők elstartolnak Luxba Papával.
Holnap jó esteben (= jó időben) szüreti sokadalom a Skanzenban, végre valahol jó a TKM-kártyám. 800 forintért Kaláka-koncerttel, hát ez nagyon jó deal lenne.
Vasárnap-hétfőn munka, kedden Zsófiék Fehérvárt (Márti, ha ráérsz egy fagyira, Veled is!), szerda délelőtt ostábla-oktatás Nórinak. :-)
Link

2009. szeptember 1.

Új év, új élet :)

...lenne, ha járnék még iskolába, de hála a Mindenhatónak, nem.
Ezzel együtt kicsit mégis új lesz (legalábbis a hónap), és ezért nyitottam is neki egy tökéletesen érdektelen, időszakos párhuzamos blogot.