2008. szeptember 30.

Unatkozoooom

A szöveg rémes. Fordítson politikai pamfleteket (?) magyarról angolra az, akinek két anyja van. (Bár nem panaszkodhatom, az én egyem is elég sokat megcsinált már belőle.) A bácsi nagyjából 4-5 soros mondatokat ír, láncolt birtokos szerkezetekkel, amiket köztudomásúlag igen utálatos munka angolul próbálni visszaadni. Dejó.
Különben: a szombati koncert kiváló volt, a Müpa szép nagyon (bár némi időmbe beletelt megbarátkozni vele), és főleg remekül szól (mama egy gimis osztálytársa csinálta az akusztikát), és igen jó a program is. Kár, hogy drága, mint a disznó. (Vagy inkább hogy én vagyok szegény... mint a templom egere. Végre valami nem disznó. :-))
Ez utóbbi problémát azonban végülis meg lehet kerülni: tegnp például nyertem két színházjegyet Szegedre (az előadásra persze nem tudok elmenni, de már folyamatban a csere-kísérlet), és ma ingyenes mozikoncertre (némafilm+zongora) fogok menni a Francia Intézetbe. És még ott van Áron két mozijegy-utalványa is, amiket a Szent Gellért-napi ténykedéséért kapott.
Mai közérdekűnk itt látszik:

2008. szeptember 26.

Mégis, kicsoda Gregersen Gulbrand?

Én elhiszem, hogy nagy ember lehetett, és semmi bajom az idegenekkel, de valaki mondja meg, mivégre kapott köröndöt a norvég ács Lágymányoson.
Az egész amúgy csak onnan jött most, hogy a MüPába megyünk az este koncertre. Nem voltam még sose benne, jó lesz. Fölavatom a Kis Feketét is. :-)

Az elmúlt napokban különben számos izgalmas dolog történt velem, úgy mint
- voltunk almát szedni, kb. 60 kilót leszedtünk 25 perc alatt a mamámmal;
- jártam fogorvosnál, vésett (fogkövet le), polírozott (egész más színe lett a fogaimnak... hiába, az angol tea nem a professzionális fehérítő hatásáról híres :-7), tömött (kettőt is, bár nem voltak nagy lukak, érzéstelenítés nélkül is simán elment; ezzel viszont duplájára emelkedett a tömött fogaim száma :-( ), és nem adott számlát (én meg hülye voltam kérni);
- gépeltem sokat (már majdnem ismerem az összes betűket és mind az ujjakat);
- voltam egy nem túlzottan fényes kiállítás megnyitóján — és végre az új zeneiskolában is;
- jelentkeztem egy újabb érdekesnek tűnő (fél)állásra;
- kaptam 12 oldal fordítanivalót (politikai szöveg, magyarról angolra).
Más most nem jut eszembe.

2008. szeptember 25.

Úgy meguntam a Krómot, hogy nagyon.

Hogy mit tárol a dolgaim közül, meg mit sem, az olyan nagyon nem izgat, nemigen tudnak ellenem fordítani semmit, de meg azért a levelezésem csak nem fog megjelenni a Gugliban. És igaz az is, hogy hát nem jó, öreg és lassú a gépünk, de azért amit a Róka — nem rövid, de kivárható idő alatt — hajlandó és képes nekem megcsinálni, attól legyen kedves, ne fosszon meg a Króm se. Jelesül míg az előbbin a „zavaró letöltéskezelő ablak” gond nélkül elindít bármennyi letöltést, és mögötte zavartalanul fut tovább a böngésző, a Gugli csodája minden letöltés elindtásakor úgy egy percre (néha tán többre is) megállított nekem minden egyebet. Nesze neked alblaktalanítás, ha ennyire volt jó, akkor köszönöm, nem kérek az alsó sorba átpakolásból. (Mellékesen még nem sikerült rájönnöm, hogy lehet a letöltéslistát letörölni.) Ennyit erről, jó időre.

Most viszont hazajött Anyánk, és mindjárt le is visz a falu végére, hogy megnézzem az esetleges angolra fordítás anyagát. Még nem tudom, el fogom-e vállalni, első hallásra nem túl biztató.

A gépelés kezd menni, csak lenne bennem elég önfegyelem ilyenkor is gyakorolni... (Bár még nem tudom az ékezetes betűk és az írásjelek java részét.)

2008. szeptember 22.

Önsajnálat

Az álláskeresésben mint állapot az a szörnyű, hogy leapasztja a kezdeti lelkesedést igen gyorsan. Hóhérnak pofozgatom az önéletrajzom meg írom a szépséges leveleket, ha arra se veszik a fáradságot, hogy visszaírjanak, hogy megkaptuk.
Úgyhogy már azok iránt is vesztem el az érdeklődésem, amelyek amúgy (stílusban, műfajban) jól hangzanak. És ez nyilván nem fog nagyon meggyőző motivációs levelet eredményezni. Rég rossz. :-(

2008. szeptember 21.

Króm

Úgy megdühített a Tűzróka, amikor egymás után háromszor lefagyott, hogy eldőlt bennem a bornyú, és föltettem a Krómot. Most ismerkedem vele: a gyorsasága, amitől zeng a web, még nem győzött meg. Bár lehet, hogy érzékeli a gondolataim, mert az előbb, a Blogger megnyitásakor nagyon beindult.
És persze a SZTAKI kereső pluginjai se mennek rajta. :-( És Javát is külön kellett telepítenem, igaz, úgy tűnik, árukapcsolással jött vele az OpenOffice is, ami érdemes egy pillantásra bizonyára, de annyira nem égtem a vágytól, hogy ezt most vessem rá.
Na mindegy.

Különben ma a KÖN keretében meg akartuk nézni Anyánkkal a rabbiképzőt, de nem jutottunk be, annyian voltunk. És senki nem bothered (izgatta magát, kb.) kiszólni hangosan, hogy most akkor mi van. Úgy húsz perc után eluntuk.
Elmentünk viszont a Wekerletelepre, ami csudás. (A fotók igen bénák, de ne hagyd magad becsapatni.) Az egész egyetlen szépséges egység, aki látott már Kós Károly-házat, az tudja, miről beszélek.
Ettünk jó házisütit is Valamilyen bácsi cukrászdájában. Én mézes-mákost. :-)

2008. szeptember 19.

Szégyen a futás, de van benne rendszer

Hát, én bizony az előbb egyszerűen megszöktem a Bonhoeffer-filmről. Rémlett persze, hogy ő is a nácik keze közt végezte, de arra nem számítottam, hogy a film már jócskán a harmicas években kezdődik. És sajnos nem oszlik a pár éves jelenség: képtelen vagyok mást nézni, mint laza-könnyed filmeket. Nem muszáj értelmetlennek lennie (sőt), de ilyen szintű félelem / feszültség / erőszak, na, az nem megy.
Már a Bolondok hajója is is túl náci néha (értsd jól: mindenki nagyon német stb.), pedig hát ott azért még eléggé lappang az egész, legalábbis cselekvésig nemigen fajul. De mondjuk ennek fejében minden utas valahol sérült. És inkább jobban, mint kevésbé.

Lehet, hogy a film nembírásához az is hozzájárult, amit a BBC-n hallottam ma. Észak-Ungandáról szólt a műsor, ahol a lakosságot évekig rettegésben tartotta egy gerillacsapat, amelyet főleg gyerekekből alakított ki a vezetője. A riporter négy évvel ezelőtt történetesen látott egy harcot az állami erők (?) és a banda között: úgy ötven gyerek maradt a „harctéren”, kb. négyévestől fölfelé.
Tízezer falusi gyerek gyalogolt esténként kilométereket, hogy a következő város utcáin aludjon inkább az elraboltatástól való félelmében.
Mostanra némileg javult a helyzet, beszélt pl. egy lánnyal, aki akkor, 14 évesen minden este megtette ezt az utat, és most meglehetős nyugalom honol a falujában. De az LRA tovább működik, csak kicsit arrébb.
Az acholik között alig van, akinek ne veszett volna oda legalább néhány rokona az elmúlt húsz év harcaiban (amit természetesen névleg értük vív az LRA). Az iménti lánynak előbb az apját rabolták el, később tudták meg, hogy meg is halt. Aztán elvitték három unokatestvérét, akik közül egy tért vissza. Őt arra kényszerítették, hogy kövezze agyon a bátyjait. Ez a betörés első lépése: olyan traumát, szégyent és rettegést okoz, hogy alig van köztük olyan, aki a továbbiakban egyáltalán gondolna hazatérésre. Aki mégis, az éjszakánként sír vagy egyenesen öngyilkos lesz.
S most jön, ami a legmegrendítőbb az egészben. Hogy akivel csak beszélt, mindezek után is mindenki azt mondta, hogy megbocsátott nekik. Az előbbi lány szavaival:
„It's important to forgive, because if we are to forgive, life will be easy. If we are not to forgive, the war will not end[?].” (Fontos, hogy megbocsássunk, mert akkor könnyű lesz az élet. Ha nem bocsátunk meg, a háborúnak nem lesz vége[?].) És hogy mindenkit szeretettel fogadnának otthon, aki hazatérne. Erre persze több „okuk” van, mindjárt az elején hogy a saját gyerekeikről van szó leginkább. De van más is: az acholik hagyományos közösségi konfliktuskezelési módja. Először el kell mondani a teljes igazságot, s aztán megbocsátani. Végsősoron egyszerű...
...már csak béke kell hozzá...

De hogy ne ilyen komoran fejezzem be, ma délután fölslattyogtam a kastélyba, és megnéztem a református gyülekezet Biblia-kiállítását. És jó lett erősen, a nagyobbik teremben Bibliák (Anyánk megjegyezte, hogy egy ilyen tárlót itthonról is összeállíthattunk volna, régebbink is van, különböző nyelvűink is vannak), a kisebbikben amolyan gyülekezettörténet. Két unatkozó nénivel, akik ennek megfelelően beszédesek voltak, de kedvesek. :-) Különben a filmnézést is a refek csinálták, nagyon meglendültek az első pomázi istentisztelet 225. évfordulójára. :-)

2008. szeptember 18.

Megint vegyes

Igazából csak azok a dolgok, amelyek éppen foglalkoztatnak, ömlesztve.
Ez itt az Európai Mobilitási Hét hivatalos hazai honlapja... Jobban megnézve nem is olyan rossz amúgy, de azért szerintem belefért volna valami egész oldalas verzió, netán egy kicsit könnyebben memorizálható domainnévvel.
Aztán, ha már közlekedés, egy mondat az MTI-ről: „Ausztriában az autósok 70 százaléka már akkor is megáll a gyalogátkelő előtt, ha a gyalogos még nem lépett le. Nálunk 80 százalékuk akkor sem, ha már lelépett” (Komáromi Endre ezredes, az ORFK közlekedési főosztályvezetője). És tényleg, pont a múlt heti csaltalon mondta Zalán (harmad)unokabátyám, hogy egy kolléganőjét úgy csapta el egy taxis a zebrán, hogy helyben belehalt.

Más: Lucától jött ez a nagyszerű oldal, magyar helyesírás onlájn, nagyszerű. Eddig a Google hejesírást használtam, ami pl. alkalmazha külföldiül írandó dolgokra is, de na... lásd még a lap alji (?) két sort. (Nagyon lelkeseknek pedig itt a szabályzat, a help formátum különösen ügyes, de szótár nincs benne.)

No, most ennyi. Majd még jövök biztos.

2008. szeptember 17.

Villanyoltás!

Világméretű villanyoltás 2008. szeptember 17-én 21:50 és 22:00 óra között a világ minden országában a helyi idő szerint.
Javasoljuk, hogy oltsanak el minden lámpát, és lehetőség szerint kapcsoljanak ki minden villamos készüléket, hogy bolygónk fellélegezhessen. Ha a válasz tömeges, a megtakarítható energia óriási mennyiségű lesz.
Mindössze 10 perc, és meglátják, mi történik.
Ha 10 percig sötétben leszünk, gyújtsunk gyertyát, és egyszerűen csak nézzük, miközben lélegzünk, akárcsak a bolygónk.
Jusson eszébe, hogy egységben az erő, és az internetnek nagy ereje van, és még nagyobb is lehet.
Továbbítsa a hírt, ha vannak barátai más országokban, nekik is küldje el.

2008. szeptember 16.

Dreamjob3 kiesett, nem meglepő módon. Megjegyzem, ők az első egyáltalán-válaszra-méltatók abból a vagy másfél tucat helyből, ahová jelentkeztem / ahol érdeklődtem állás után az utóbbi hónapban.

Továbbá van egy ilyen kiáltványunk mára, az oldal csúnya, de ezen igazán nem múlik; valamint egy olyan hirdetésünk, hogy az ökumenikus imaciklus ezen a héten Bulgáriáért, Romániáért és Magyarországért szól. A szándékok:

Adjunk hálát
  • a kereszténység hosszú történetéért ezekben az országokban;
  • azokért, akik életüket imádságra és szolgálatra adják;
  • [ezt nem értem pontosan]
  • az árvák, öregek és mindazok gyámolítóiért, akinek nincsenek erőforrásaik vagy családjuk, hogy gondoskodjanak róluk;
  • azokért, akik békességet visznek etnikai csoportok közé;
  • azokért, akik a nők kihasználása ellen küzdenek.
Imádkozzunk
  • a korrupció, a szervezett bűnözés, a nagyarányú munkanélküliség megszűnéséért, és az élelmiszer- és lakásellátottság javulásáért;
  • a környezetért, amely ma is súlyos károsodást szenved, és azokért, akiknek csak szennyezett levegő és víz jut;
  • megújult ökumenikus lelkületért a felekezetekben;
  • azokért, akik diszkrimináció, gyűlölködés vagy erőszak áldozatai lesznek nemzetiségük vagy vallásuk miatt;
  • stabil gazdasági és politikai rendszerek kiépüléséért, amelyek tekintetbe veszik valamennyi résztvevőjüket;
  • mindazok gyógyulásáért, akik szenvedtek a marxista rezsimben.
Amen.

2008. szeptember 14.

Gepír

Már két gépírásoktató program' is van, az egyik a Klavaro (freeware, éljen-éljen), a másik a Zsófiék cégétől való (Gépírásoktató az Ability Software-től, ehhez nem találtam linket), és jóval csinosabb (szempont-e ez egy ilyen programnál?), viszont magasabb szintről kezd (az egész középső gombsorral, szemben a Klavaro lassan-de-biztosan taktikájával: ott az első néhány leckében még csak az azonos ujjaimat kellett használnom, fjjf ffjj fffj jjjf stb. [Lenne erre valami szép zenei műszó is a Zongoraiskola I.-ből, de véletlenül se jut eszembe.]
Mindenesetre a legmeglepőbb az, hogy a dolog fárasztó, talán túl magasan kell megtartanom a kezem, mindenesetre könyökben és csuklóban is munkás. Be is hozom a térdelőszékem a sufniból, hátha az segít valamennyit.
A másik: lehet, hogy akkor is próbálnom kellene így írni, mikor mást gépelek, mert ez így kb. olyan, mintha valahol idegenben naponta egy órát próbálnék olyan nyelven beszélni, a többiben meg továbbra is magyarul, ha értik, ha nem...

2008. szeptember 13.

Vegyes

Ma megnéztük Áronnal az óriásplakát-kiállítást, és volt pár jó megint. Nézd meg Te is.
Ezenkívül nagy Livemocha-rajongók lettünk, én a németet nyomom, ő mandarinul és japánul kezdett tanulni, de úgy tűnik, a kettő sok egyszerre, úgyhogy a mandarin marad egyelőre. Én meg bejelentkeztem fejleszteni a magyartanító kurzust, majd kiderül, mi lesz belőle.

2008. szeptember 9.

Szegeden jó, Szegeden szép

Hát itt vagyok újra, ha csak két napra is.
A projekt első fele sikerrel zárult, levizsgáztam ma a KRESZ-ből újra (5 hibapont a megengedett 10-ből), így hát mehetek (mehetnék) vissza a forgalomba újabb legföljebb két évre.
A másik fontos a holnapi konzultálás lesz.
Addig meg kávéház-terasz, lelkes-klub, tegnap Veni Sancte (hadd ne mondjam, a megyés püspök nélkül — alighanem jobban meglepődtünk volna, ha ott van...), emberek, napfény, ilyesmi.
Talán még a REÖK-kiállítás is belefér.

2008. szeptember 7.

Dreamjob3?

Megint találtam valamit, amit nekem írtak ki, csak éppen az első feltételnek nem felelek meg (szociális végzettség híján). Többet még nem, csitulj, te szív.

Különben pedig tanuljatok nyelveket ingyen és onlájn, mert az jó. Bár meglehet, a némettudásom kicsit alálőttem a 2. szinttel, mert éppen a hónapok neveit gyakoroltatja velem... :-)

A nap esemese

„Etika-magyar-összehasonlító irodalom szakos bölcsészt keresek vállalkozásomba Szeged környékén! Cseremisz és egyéb finnugor nyelvek alapfokú ismerete előny! Rugalmas munkaidő, kiemelkedő fizetés, csapatmunka, fejlődési és előrelépési lehetőség. Érdeklődni--sajnos nem tudom, hol lehet, magam is hasonlót keresnék, bár néhány paraméter egy kicsit más, de nem kevésbé vonzó:latin nyelvtudás, két gyerek, otthonról végezhető munka! Szólj ha találsz vmit:-)”

2008. szeptember 5.

Holodomor

75 éve végződött Sztálin népirtása az ukránok között... Emlékszem, pedig rég volt már, mikor Papa mesélte, hogy az emberek (milliók?!) a fák kérgét ették kínjukban... és azóta is ez az első, ami Sztálin említésekor az eszembe jut. (Link a cím alatt.)

Csak egy cikk

„Tömegközlekedős, eltöprengős, jó kedvre derítő írás nyárbúcsúztató gyanánt – avagy mindig jöhet borúra derű, még egy metrópótló buszon is” — írták róla. És milyen igaz!

2008. szeptember 4.

Morális dilemma egy könyv fölött

Kerestem egy könyvet antikvárban, és jó sokfelé meg lehet kapni, eddig jó. Az első helyen 3600-ért, aztán jönnek a kétezres, ezerkétszázas találatok, és közben valahol 600 Ft-ért is megkapom.
Mármost momentán igen-igen csóró vagyok, így hát ez tűnik a megoldásnak.
De mi van, ha ez az általam a legetikátlanabbnak [van értelme 2 között a felsőfok használatának?] tartott nagy könyvterjesztőt szolgálná?
(Hehe, közben megtaláltam 12 USD-ért is. :-))

A mai aktivizmus pedig (mindenkinek, akinek van hová bringáznia...):

2008. szeptember 3.

Csapást csapásra mérek az imperialistákra

Kezdve a szobámmal, amelybe már majdnem be lehet lépni :-) , illetve nem szerénykedem, már tényleg be lehet lépni, és csak egy-két komolyabb halom éktelenkedik a földön (de már elvittem öt-hat kiló papírt a konténerbe, és lepakoltam az asztalról a földre valamelyes rendszerezéssel);
és amely a hétvégén ki is fog meszelődni „ha már egyszer kipakoltam” felkiáltással;
aztán az éjjel (4 felé, hmm) befejeztem végre Az Álmodó Könyveket (hátra van még egy udvarias, de szemrehányó levél a kiadónak, hogy hogyan szerkeszthették meg ennyire trehányul ezt a remek könyvet — és most nem arról a 4x2 oldalról beszélek, amely egyszerűen hiányzik a közepe táján, mert az bizonyára a nyomda hibája));
valamint ma kifogtam a BKV-n, és egyszerűen elbicikliztem Szentistvántelepig, amivel 270 petákot sikerült megspórolnom (a bringára vigyázott a polgárőr-ház, időben pedig semmivel nem volt több, mint ha legyalogolok a pomázi hévhez).
Ééés, hogy ez a nap se múljon el linkajánló nélkül, találtam príma KRESZ-teszteket a Délmagyar honlapján, neki is ültem rögvest. Holnap pedig megpróbálok benézni a BUSHO-ra, az lenne már csak a vágyam. Éljenek a rövidfilmek!
Ja igen, és működik a telefonom (a szám a régi). Ha esetleg.

2008. szeptember 2.

Szavazzatok

az év legjobb európai filmjére (elsősorban csak, de lehet vele koppenhágai utat is nyerni). Gyalázatomra én mindössze egyetlenegyet láttam a jelöltek közül... azt viszont elég jónak ítélem szavazásra. :-)

2008. szeptember 1.

A nemzetközi helyzet

bizony fokozódik, EU vs. Oroszország, Gustav, globális felmelegedés, ajjaj. Tegnap Miklóssal megállapítottuk, hogy igen közel a (nagyobb) katasztrófa, de ettől még maradunk mérgesek a honi vezetésre.
Viszont ettünk egy jó kis gombás-zöldséges gezemicét, jókat vihogtunk a Balkán' ismét, fölmerült egy Baltikum-kör is mint távlati lehetőség. Csak azt nem tudtuk kisütni, hogyan jussunk pénzhez legaláisan és esetleg még etikusan is. :-7
Ó igen, és (amint a BBC fölhívta a figyelmem — hallgasd vagy olvasd; az előbbi link talán egy hétig él még, utána rá kell keresni,) ma kezdődik a ramadan. Azt kell mondanom, kispályások vagyunk a muszlimokhoz képest, ami a böjtölést illeti.
És a végére még egy kis szupermarket-agyrém. Aztán mára befejezem, vár a szobám...