2006. május 29.

Le vagyok nyomva

Pedig szép nap volt: Luca, Timi, vonat. Előtte vettem egy szépséges füzetet is, és általában, minden egész kiválóan ment, míg le nem értem. De eseget az eső, Melitta holnap szigorlatozik, engem meg vár az elszámolás, igaz, Juli is beszáll, szóval még csak nem is egyedül harcolok a számlákkal.
De pl. nagyon nem tudom eldönteni, van-e kedvem taizéire menni, mert mégis nehéz. És a napokban végre az egyetemre is be kell dugnom a képem, és ahhoz se igen fűlik a fogam. Keserű az élet.

2006. május 28.

Egy konferencia képei

Még nem néztem végig mind a 190-et, de ha sikerül, kiírok pár ajánlott sorszámot. :-)
Különben Pomázon béke és eső, mindjárt átballagok Boriskához beszélgetni egy régen vártat (lehet ezt így mondani..?), aztán bérmálás (gyanítom, először fogom élőben látni padre Erdőt, ha ugyan ő jön), és estére a mamámmal ránk marad Lucka, Timi Misztrál-koncetre megy.

Megcselekedtük

A rendszerváltás lehetett hasonló élmény azoknak, akik benne voltak. Fegyelmezett, olykor szinte méltóságteljes tömeg, lélekemelő pillanatok, a közös élmény hatása alatt jó ismerőssé váló ismeretlenek beszélgetései... A végén eufória, és tettvágy, tettvágy, tettvágy. A kényelmetlenségek (idiótaságokkal elhúzott fél nap, néhány minősíthetetlen hozzá- (be-) szólás, mellébeszélés, tumultus mindenütt) eltörpülnek a pillanat jelentősége mögött.

Új elnökséget válaszottunk a Magyar Cserkészszövetség élére.

S tettük ezt elsöprő, körülbelül 1:10-es szavazati aránnyal. Szívünk szerinti, és egyúttal legitim elnökséget választottunk, amelynek még sok harca lesz az Országos Intéző Bizottsággal, de Isten adja, hogy közben annak a tagjai is magukba nézzenek egy percre az eredmény láttán.

Vivát!

2006. május 25.

Meglepetés akart lenni...

...de nem bírom megállni: ma reggel fölhívott kedves debreceni könyvesboltos ismerősöm, hogy megossza velem A Régen Várt Hírt: újra megjelent Venedikt Jerofejev korszakos műve, a Moszkva-Petuski!!! (A könyvről kicsit szakmásabban.)
Na most ő már látta, úgyhogy muszáj meglennie, de egyelőre sem a Jelenkor, sem a megkérdezett két szegedi bolt nem hallott róla. De azért tarts ki, Péter, van remény! :-)

Amúgy... Reggel törölközővel indultam, aztán Gabssy elkuncsorogta. Borcsival pudingoztunk reggeli gyanánt, ez határozottan jó gondolat volt részéről. Utána harc az igekötőkkel (Mace), ebéd, segítségnyújtás Zsuzsinak hirtelen felindulásból elkövetett menyasszonyiruha-vásárlásban :-), majd ügyelet 1-től 5-ig egy kevés munkával (megbeszéltük Imivel, hogyan is kéne elszámolni a homeless-pályázatot...), sok belga csokival (by Timi, köszönjük!) és még több jó emberrel (Melitta, Zsuzsi, Paffy, Péter, Andi, Imi, Peti, Cili...). A végén még játszódtunk is egy sort, az utóbbi hetekben (egész pontosan a PC-buli óta) nagyon érzem magamon a hiányát. (Öhh, tegyük hozzá az igazság kedvéért, hogy a játékokat Zsolttól kaptuk. Alighanem „einstand" volt...)
És mindezek után még Alsóvárosra is kisétáltam misére meg litániára. Ha eltekintek az egyetemtől, igazán hatékony napot zárhatok.

2006. május 24.

Ránk vár a világ

Szombaton szövetségi közgyűlés, s bizony nagy dolgok vannak készülőben. Éppen ideje már továbblépni ebből a legjobb esetben is egyhelyben toporgó szövetség-szerűségből.
Ajánlott olvasmány A Zöld Sziget, a napokban talán sikerül korrektúráznom az utolsó fejezetet is. :-)

Mindezek mellett poedig szinte eltörpülnek az egyéb bajaim, vagy úgy is mondhatnánk, nincs is semmi bajom, csak mégis nehéz...

2006. május 23.

Neverending névnap

Úgy tűnik, ez az év ilyen: a születésnapom után a névnapom is több napig tart. Ma is gazdagodtam egy kicsi kedves kaktusszal, egy csomó csokoládéval, egy vidám vázával meg effélékkel. És átléptem az árnyékom, vettem egy mély lélegzetet, és rábíztam magam valakire, aki rövid fuldoklás :-) után elég szabadnak bizonyult bólintani. Ne próbáld értelmezni, úgyis mindegy. :-P

Ólmos tehetetlenség

vonult át rajtam (azaz remélem, átvonult) tegnap délután, megspékelve egy kisebb magányossági rohammal. Szép is az élet.
Volt viszont a délután egy jó kis talentumozás is, nem vizsgáztatok 10-én, jó lesz a belső képzés, és a jövendő arculatunkon (színek, betűtípus, embléma) is vitatkoztunk egyet. És ott volt BÁga is Bercivel. :-)
Az éjjel alighanem a lepra üthetett ki rajtam, bár olyan, mint egy szúnyogcsipés, de hólyag van a közepén. Majd elválik.
Indulok vezetni. Egy hónap után először...

2006. május 22.

Virág, szandál, shopping

A virágról nincs kép, de három szál narancssárga gerberát tán el tud képzelni mindenki, aki kíváncsi rá. :-)
Nagyobb bajom, hogy a szandálról sincs, még a Teva oldalán se találok semmit. Formára ilyesmi, csak nem ilyen gumi a talpa, hanem egyenes műanyag. És bőrrel van bélelve, meg barna mintásak a pántjai. Szóval nem is hasonlít valójában. :-) Timié pedig tiszta ugyanolyan, csak eggyel nagyobb.
Aztán megebédeltünk a Fesztiválban, majd egy gyors könyvesbolti kitérő után még drogériáztunk is egy sort Timivel.
Jó volt.
Most meg megyek, mert ma délután vár még egy évzáró talentumozás is.

2006. május 21.

Nem megy ez nekem

Először 2003-ban voltam kinn a hídi vásáron, az jó volt. Kevés pénzzel, de annál szerelmesebben. Őrzi az emlékét a babos csatom. :-)
A következő évben szintén jót mulattunk, Vodku v Glotku és miegymás, ráadásul vizsgák fenyegetése nélkül; erre talán még szívesebben emlékszem.
Aztán tavaly kivételesen valami egész jó pénzösszeg állt a rendelkezésemre — és nem volt kedvem vásárolni. Egyszer végigmentem, de igazán nem ragadott meg semmi. A baj velem volt, tudtam már akkor is, de nem tudtam mit kezdeni vele.
Idén ismét nagy várakozásokkal álltam a vásár elébe... és most annál csalódottabb vagyok. Tegnap végigsétáltunk, de Lucával nem lehetett megállni komolyabban nézelődni, mert rögtön lepakolt volna mindent. Ma pedig fél 11-től 2-ig a híd lábáig sikerült eljutnunk Timivel, Lucával és később Mészivel. Na nem a tömeg, inkább a kissé szerencsétlen szervezés miatt. Pénzfelvétel, cucclepakolás, ismerősök, várakozás... Persze tudom én, hogy ha az ember kéthavonta egy hétvégét tölt itt, akkor elég sokfelől szorongatják, de ehhez ma valahogy nem volt cérnám.

2006. május 20.

:-S

Veszettül várok egy e-mailt valakit?l, aki mit sem sejt err?l.
Abnormális állapot. (És kissé exhib post. :-))
<br>

__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Tired of spam? Yahoo! Mail has the best spam protection around
http://mail.yahoo.com

Áramszünet

Tegnap belecsapott a villám az egyik belvárosi trafóházba, és a Kálvária sugárút sötétbe borult. A körúton belüli részen a házakban sem volt fény, és ahogy szétnéztem a körúton, jó darabon ott se (vakon állt a SzentImre mind a nemtudomhány ablakával). Annyi fény volt, amennyit az autók adtak a csöpörgő esőben. Aztán kijjebb a házakból már volt valamennyi világosság (most vettem észre, milyen erősek a fényreklámok pl.), de az utcai lámpák csak a térnél kezdtek működni. Elég félelmetes volt.
Mindez egyébként az alapítvány 15. születésnapjára rendezett kávéházi koccintás & állófogadás után. Amely előtt még a kedves Markusszal is elcsacsogtunk egy sort a lelkesen. Sokkal felszabadultabb volt, mint a múltkor, és vajmi kevés érdeklődést tanúsított irántunk.

2006. május 19.

Képregényrajzoló :-)

Legfőbb problémámtól, a kreativitás hiányától ugyan nem ment meg, de azért vidám ötlet.
A Sulinet online módszertani tanfolyama meg egyéb meglepetésekkel is kecsegtet, akit érdekel, járjon utána.

Help!

Rég voltam már ennyire frusztrált. Egy sor piktogram(m?)ot szeretnék beilleszteni egy üres Word dokumentumba, de egyszerűen képtelen vagyok kitalálni, mitől mennek mindig máshová. Hajmeresztő. Valami kis horgony-jel jelenik meg, arra gyanaxom, de minden hiába. Teljesen random illesztődnek be. Én pedig kezdek iszonyatosan ideges lenni. Azt hiszem, hagyom is a dolgot a bánatba.


2006. május 18.

Cili blogja

A cím csak azért, hogy el ne felejtsem ellelkendezni. :-) És ha már linkek, megújult a Belvárosi Plébánia & a Dóm oldala is.

Amúgy... élet-zajlás a nehezebbik fajtából, kevésbé publikus színtereken. Elég hozzá a vers alant, azt hiszem.
Ohó, és ha már vers: benn vagyok az Árgusban, ihaj-csuhaj! Bezonyám. Én vagyok a térkép tulajdonosa... ((Közben eszembe jutott, hogy egyszer írtam már erről, de akkor még nem láttam.))
Valamint még valahol megjelentem a weben, nemkevésbé rejtetten, bár egyenes idézetként: mint megkérdezett. Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott... a többiek viszont esetleg tippelhetnek, hogy melyik is lehetek. :-) Nem túl nagy feladat.

(cím nélkül)

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos,
Cudar komédiát,
Adja meg az Isten.

2006. május 17.

Alinka

Balázs utólagos engedelmével... :-) A többit l. itt.

2006. május 13.

Fél lábbal már otthon

Az ebéd és a csacsogás igen kellemes volt (amolyan gemütliches Beisamensein :-)), még okosodtam is egy kicsit színházi dolgokban.
Utána jöttek csak össze kicsit hülyén a dolgok, a végén ott maradtam két (három?) szék közt a pad alatt, de legalább van egy szusszanásnyi időm. Pl. megnéztem az online miserendet, ami egészen zseniális, és kisütöttem, hogy holnap az óbudai szaléziakhoz megyek misére.
A kilencest és a tízest ugyan egyben tartják fél tízkor, mint Tamás azóta tájékoztatott, de nekem végülis csak jó. Délben a Margit híd parkolójából indulunk Csillag-, Alinka- és Levente-látogatóba.

Más: Nándi utálós listája, mi tagadás, megihletett. Ennek itt még nem lesz nyoma, de a listaírhatnék valahogy erőt vett rajtam. S bár konkrétan nem az utált dolgokat készültem sorra venni, máris elkezdhetem: utálom a WiWen tucatszám érkező idióta hoaxot. Nem igaz, hogy bárki is bevesz egy akkora ökörséget, hogy kizárják a WiW inaktív felhasználóit, ráadásul azzal a szűrővel, hogy ki (nem) küldi tovább az adott levelet. Hajmeresztő.
Természetesen az összes egyéb hoaxot is utálom.
De a WiWen különösen, mert annyira fapados a mailfelülete, hogy pl. a) minden törlésre rákérdez; és b) nem lehet rávenni, hogy törlés után a következőre ugorjon, ne vissza az inboxra. Tiszta katasztrófa.

Továbbra is napos, de már picit sietősebb

A tegnapi post valahová eltűnt, és bizony nem is írom újra, így jártunk.
Ma egész korán sikerült magamhoz térnem végre, nem tudom, mi ez az álomkór, de rémes. Péterrel kibaktattunk a könyvvásárba, találkoztunk a Mókusőrssel (itten van a megjelentek közül 3 arc, azérse mondom meg, kik), aztán beültünk a Bulgakovba, fölelevenítettük Roland túratörténeteit, mulattunk jót, és most itt ülök a Grigóban Rékuéknál, és várom az örmény levest.
Meg Nándi(ká)t.

2006. május 11.

Talalkozasok sorra-rendre

Valojaban semmi izgalmas. Tegnapelott vegul Magdaval meg a lakotarsaival hulyeskedtunk nagyot a Monostoron (es megneztuk a Madagaszkart is). Jegyezzem meg :-) a krumplis-tojasos-zoldhagymas salatat, mert igen jo.
Tegnap Sabinevel ebedeltem (a konferenciarol), aztan megneztuk a neprajzi muzeumot (momentan egy japan kiallitas lathato benne es ket kopjafa az egyik sotet sarokban), majd folmasztunk a Fellegvarba, es sutkereztunk a napon. Fel hatra mentem Peterrel talalkozni, aki ugyan fel hetre jott, de igy is jot beszelgettunk (bar a felbehagyottsag erzese azota is kisert... s ez persze igy lenne negy ora utan is), nekem mar igen kellett. Ja, es a Zokogo Majom kertje valoban jo hely.
Utana szinhaz, jelesul a Pantagruel sogornoje, amire nagyon nem voltam rahangolva. Egyre erosebben hajlok a klasszikus szinhaz fele, azt erzem magamon. Persze gondolom, ez is csak egy eletszakasz, de most ez van. A holnapi Oidipusz kiralyt ki is hagyom szivfajdalom nelkul.
Adasunkat megszakitva: valami igen jo honlapot talaltam. Az a cime, hogy Kolozsvar mindenkinek. Es tenyleg, van neki magyar valtozata!
Most viszont jol elkesem, ugyhogy folyt. kov. vmikor.

2006. május 9.

Eletjel

Jelentem, a konferencia veget ert, gyarapodtam ismeretekben es ismeretsegekben, Szegeden lesz majd nagy meseles, ugy tervezzuk Veraval.
Most pedig Kolozsvar van nagy lendulettel es az iment meg szakado (jeg)esoben. Este talan okumenizalok egy sort, es valoszinuleg elmegyek filmet nezni a Bocskai/hazba, aztan holnaptol beszelgetesek raggaltol reggelig.
Ma talalkoztam Ibolyaval, es kicsit az az erzesem, hogy semmi se valtozik... Pedig igen, mert boldogult ceepusos koromban soha nem ittunk kavet az ebed utan (meg egyebkor se).
Es nagyon utalom az atallast magyarrol angol billentyuzetkiosztasra.

2006. május 2.

Leveles a május

Szóval az előző még szombat esti, most meg már kedd van, és a szokásos hajtós nap elébe nézek. S holnaptól nem leszek itt, más eszme, más szokások... Azért egyszer-egyszer igyexem majd írni.

Kottát lopni nem bűn (ugye?)

Most a txt-ben írás esete áll fönn, mert net vszl. hétfőig nem lesz (a közelemben legalábbis). Így mire olvassátok, már rég nem lesz aktuális, de mert most az, így jártatok. :-)

Az uralkodó élmény most az egyetemi énekkar fennállásának 80. évfordulójára rendezett hangverseny. A TIK nagyelőadójánban volt, ami már magában esemény, mert még csak üresen láttam eddig. Ráadásul egy nemzetközi kórustalálkozó keretében, úgyhogy (a veszprémi egyetem kamarakórusa mellett) egy brünni és egy odesszai (!) egyetemi énekkar is fellépett. Csupa különböző stílus, műfaj... A végén pedig a hazaiak mellé kiálltak a színpadra a az egyetemi énekkar korábbi tagjai is, és három előző karnaggyal énekeltek három éneket. Az utolsó bácsi ránézésre az ötvenes években nyomhatta... járni alig tudott, de ahogy kiállt az elé a vagy százütven ember elé, egyszerűen megélénkült, föléledt -- zseniális volt.
És mindehhez még három népdal a legvégére, a többi kórus az oldalsó lépcsőkön fújta. (Képzelem, milyen nyelvtörő lehetett... :-) Bár azért az ukrán nóták se voltak semmi helyenként.) A maradék hallgatóság meg a helyén. Éljen Bartók és a népzene!

Visszafele haladva tovább, Edóval bezsélgettünk néhány órát egy-egy gyros majd rétes fölött a Kálvária téren, s az is nagyon jólesett. Ez már a harmadik "magánbeszélgetésünk": a tavalyi szarvasi szaunázással kezdődött, aztán decemberben egy vonatozással folytatódott. Most jócskán beszéltünk alapítványi ügyekről is, de ezen is mindig áttetszett az ember, és mivel amúhgy vajmi keveset tudok Edóról, nagy örömmel hallgattam. Meg ő is engem.

Az apropót az adta, hogy vizsgáztattunk előtte Gáborral hármacskán, csak neki mennie kellett gyorsabban. A vizsga alapvetően nem volt rossz, volt, aki meggyőzött egy kevésbé jó projekttervvel is, és volt, aki kicsit komolyabbal sem -- hát visszahívtunk két embert, és szomorú sejtés, hogy egyikük alaposan megbántódott. Miért van bennünk még mindig az, hogy jó keresztényként csak simogathatjuk egymást, ha bénák is vagyunk? Szinte nekem volt lelkiismeret-furdalásom.

Summa summárum remek nap volt, de most már itt ül a fotelban Andi, szóval most ennyi. Holnap Mohács--Pécs--Bóly, hétfőn vissza, kedden tanítok, és szerdától Kolozsvár. Pontosabban Gyalu.